Az 1848–1849-es magyar forradalom vérbe fojtása és az emigrációba kényszerült Kossuth Lajos amerikai útja felkeltette egy 25 éves connecticuti fiatalember, Charles Loring Brace érdeklődését a „magyar ügy” és Magyarország iránt. Így határozta el, hogy Prágán és Bécsen keresztül Magyarországra megy, ám 1851. május 23-án Váradon az osztrák hatóságok letartóztatták, s több mint egy hónapig raboskodott az akkor börtönként is fungáló váradi várban.

Magyarországi tapasztalatairól és legrészletesebben a váradi várbeli raboskodásáról könyvet írt Magyarország 1851-ben címmel, s már 1852 júniusában egy amerikai folyóirat recenziót is írt róla. Mindez azt igazolja, mennyire fontos volt számára és bizonyos amerikai politikai körök számára a magyar ügy megismertetése az ottani közvéleménnyel. Érthető, hogy ez a magyarság számára olyan fontos és ma már forrásértékűnek számító könyv az 1867-es kiegyezésig nem jelent meg, viszont nehéz elfogadni, hogy azután is szinte teljesen homályban maradt, elfelejtették. Pedig K. Nagy Sándor Biharország, útirajzok című, 1885-ben megjelent könyvében leírja találkozását Charles Loring Brace-szel. Íme, mit ír könyve bevezetőjében: „Mi magyarok nagyon sokat köszönhetünk neki, mert 1852-ben egy terjedelmes könyvet adott ki rólunk In Hungary 1851 cím alatt, melyben melegen írja le hazánkat és ismerteti minden oldalról, de könyve ki volt tiltva a birodalomból. Csupán egyetlen példány juthatott valamilyen fűszeres ládába rejtve az öreg Lugosihoz Debrecenbe.” (Ő a nagy hírű kollégium egyik professzora volt, akivel Brace még 1851-ben ismerkedett meg.) „Az 1872. évben azonban, midőn ismét meglátogatta hazánkat, hozott egy példányt az Akadémiának és egyet a Múzeum részére. Igen, csakhogy az angol nyelven van írva, s azt a fáradságot pedig senki sem vette magának, hogy lefordította volna magyar nyelvre, ami elég kár.” K. Nagy Sándor könyvében a 139. oldalon lapalji jegyzetben közli, hogy az amerikai szerző könyvét röviden ismertette a Budapesti Szemle az 1873. évi I. kötet 385–414. oldalán, a Vasárnapi Újság pedig az 1873. évi 11–13. számában. Mindezek ismeretében némi iróniával jegyezzük meg, hogy a Pató Pál-os gondolkozás, magatartás mindig is jellemző volt reánk magyarokra.

Számunkra, mai nagyváradi magyarok számára talán még fontosabb az ebben a könyvben leírtak megismerése, bemutatása, mert számos színes leírást ad a városról, a várról, a korabeli helyi viszonyokról és a várban raboskodó jeles személyiségekről. A továbbiakban, tekintettel arra, hogy maga a könyv nehezen hozzáférhető, fellelhető, válogatott idézetekkel segítjük olvasóinkat a címben jelzett téma megismeréséhez.

Teljes cikk : varad.ro

Véletlenül találtam meg a nagyváradi zsidó családok történetéből néhány feljegyzést a Tikvah honlapon.El lehet olvasni és gondolkozni az olvasottakon.Ma már néhány száz zsidó él Nagyváradon,akik még ápolják a hagyományokat.Miért ? A történelemből megtudhatjuk és az alábbi feljegyzésekből ...

Nagyvárad jelentős zsidó közösséggel rendelkezett a II. Világháborút megelőzően. Zsidó családok ezrei laktak és dolgoztak itt, akik különböző módon, dinamikus fejlődéssel hozzájárultak a város életéhez. Az 1940-es évek eleje hirtelenül és visszafordíthatatlanul megállították ezt a fejlődést. Nem szeretnénk ha ezen emberekről szóló információk, események, a kor hangulata elveszne. A Családi albumok almenüben módot szeretnénk biztosítani ezen nagyváradi családok leszármazottainak elődeik emlékének ápolására. Honlapunk helyet biztosít fotóknak, dokumentumoknak és elbeszéléseknek, amelyekkel bárki hozzájárulhat a múlt századbeli nagyváradi zsidóság életének dokumentálásához.

Teljes cikk : tikvah.ro

Nagyvárad századfordulón is ismert közigazgatását még 1872-ben vezették be. Ezt követően a XIX. század végéig a törvényhatóság működésére vonatkozó szabályzatot négyszer módosították. Utoljára 1897-ben

Bár a cikkíró megállapítása szerint Nagyváradon az új városháza megépítéséig a közigazgatás egyszerűsítése a több épületben működő ügyosztályok miatt nem volt lehetséges, a közgyűlés mégis a humánus eszközökkel végrehajtott takarékosság mellett döntött: „A tanács felhívást intézett az összes ügyosztályi vezetőkhöz, hogy vizsgálják meg ügyosztályuk menetét és személyzetét és állapítsák meg: nem lehetséges-e az ügyosztálymenetet egyszerűsíteni, ezzel a személyzet létszámát apasztani. […] A beszüntetendő állásoknál úgy fog eljárni a tanács, hogy midőn az illető állást betöltő tisztviselő elhalálozik vagy nyugdíjba megy, az állást többé nem töltik be, a hasznavehetetlennek jelzett tisztviselők ellen pedig fegyelmi vizsgálatot indítanak. […] Tehát egyszerűsíteni és redukálni, de okkal, móddal a közönség és a tisztviselők jogos érdekeinek igazságos szemmel tartásával” – ahogy az a Nagyvárad 1900. november 4-i számában olvasható.
Forrás : biharmegye.ro

Nagyváradon van mit lásson a turista, megér egy látogatást!- hirdeti a Tripadvisor.com, a világ egyik legnagyobb idegenforgalmi portálja. A portál felmérést végzett, amelyben a turisták értékelése alapján összehasonlította Románia nagyvárosait turisztikai látványosságok, szállodák, éttermek szempontjából. A főváros után Nagyvárad a ranglista második helyén áll az elmúlt 12 hónapban itt járt turisták minősítése alapján, akik a Fekete Sas Palotát, a színház épületét és a templomokat tartották a legérdekesebb látnivalónak Nagyváradon . 2014 az első év, amikor Nagyvárad felkerült az első tíz legvonzóbb turisztikai látványosság listára és megelőzött olyan településeket, mint Kolozsvár, Nagyszeben, Sinaia vagy Brassó, amelyek eddig a listavezetők voltak.

Forrás : nagyvarad.ro

A váradiak és az érdeklődők számára kuriózum lehet a színház építésének a képei,melyek a Országos Széchényi Könyvtárban nézhetők meg a kepkonyvtar.hu oldalán.Hogyan építették Nagyvárad egyik büszkeségét a színházat? Az alábbi képek választ adhatnak ...

 

 

A színház homlokzata bal oldalról.
   

 

 

A felállványozott és felhúzott falak a színház homlokzatáról és jobb oldaláról.

A színház homlokzatának jobb oldali, oromzati díszítőszobra.

 

  

 

Üdvözlet Nagyváradról

Egyenként rákattintva a képekre megismerhető az Állomás története dióhéjban. Az információk forrásai Péter I.Zoltán helytörténeti munkái - olvasható a Többarcú Nagyvárad Facebook oldalon.

                                                                        

 A nagyváradi pályaudvar alapkövét 1857. május 27-én tették le, I. Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné jelenlétében. Az első vonat Nagyváradra Püspökladány irányából futott be 1858. áprilisában.

 A vasútállomás helyének kiválasztása nem volt a legszerencsésebb: a közeli dombok miatt lehetetlen volt később bővíteni, másrészt korlátozta a város terjeszkedését észak felé. Az előbbi hiányosságot később a velencei teherpályaudvar kiépítésével próbálták ellensúlyozni, a századforduló után pedig a város is „átszivárgott” a síneken túlra.

 A korabeli indóház K. Nagy Sándor leírása szerint igen csinos épület volt, amelyet a fedett peronnal együtt zöld folyondár futott be.

 A századfordulóra a rohamosan fejlődő vasúti közlekedés igencsak kinőtte a közel fél évszázados épületet.

 900 tavaszán hozzáfogtak az állomás bővítéséhez. Az épület két végéhez egy-egy újabb szakaszt toldottak, majd 1901-ben átalakították a régi szárnyat.

 1902 októberére fejezték be az átalakítást id. Rimanóczy Kálmán és Rendes Vilmos építészek irányításával.

 1903 nyarára elkészült a pályaudvar mellett a gyalogosoknak szánt felüljáró híd, amelyet a váradiak csak repülőhídként emlegetnek (a háttérben észrevehető). 

 A Nagyváradi Napló egyik névtelen újságírója nemigen lehetett megelégedve az új pályaudvarral, hiszen azt írja 1903-ban: „Szép az új indóház, de Nagyvárad állomás joggal várt volna impozánsabbat, megfelelőt igényeihez.”

 Az azóta eltelt több mint egy évszázad alatt ez az állomás mégiscsak állta az egyre növekvő forgalmat és túlélt két világháborút. 

A vasútállomás tömegében ugyanaz maradt, mindössze a városra néző főhomlokzata egyszerűsödött, eltűntek róla a díszítőelemek.

Az állomás épületét a 21. század első évtizedének végén külsőleg és belsőleg teljesen felújították, de ez a magasságjegy megmaradt a régmúlt idők emlékeként.  
Forrás : facebook.com

Az alábbi pár képpel arra szeretném felhívni a figyelmet mi minden található a temetőben amiről talán a született váradiak sem tudnak. Egyenként rákattintva a képekre olvasható néhány információ de persze a téma ennél jóval többet tartogat - olvasható a Többarcú Nagyvárad Facebook oldalon.

100 fotót láthatnak Nagyváradról,melyeket Bagdan Oszkár készített.Több művészien kivitelezett fotókat láthatunk városunkról ...

Kedves váradiak és látogatók ' Sétáljanak a régi Váradon 1939 - 1979 közötti időben ' A fekete-fehér fotók segítségével képet kaphatunk milyen volt a mi Váradunk .Lényegében nem változott a mi városunk , Várad. Forrással együtt mentsék le a fotót '

1940. Bémer tér (Piaţa Regele Ferdinand I), Szigligeti színház.Forrás : fortepan.hu - Konok Tamás id.

1941. Nagyvárad, légifotó.Forrás : fortepan.hu - Vojnich Pál

 

 

1959. Körös folyó mellett balra a Városháza tornya.Forrás : fortepan.hu - Pálfi Balázs 

 

 

1959. Névtelen híd az egykori Szent László híd helyén.Forrás : fortepan.hu -  Pálfi Balázs

 

 

1959. Fekete Sas szálló.Forrás : fortepan.hu - Pálfi Balázs

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1963. Szent László tér (Piaţa Unirii). Háttérben a Városháza.Forrás : fortepan.hu -  Németh Tamás

1963.Piata Unini a Szent László hídnál.Forrás : fortepan.hu - Németh Tamás

1963. Kőrös-part.Forrás : fortepan.hu - Németh Tamás

1963. Ferdinánd király tér, háttérben a városháza tornya.Forrás : fortepan.hu - Németh Tamás

1963.Ferdinánd király tér, háttérben a városháza tornya.Forrás : fortepan.hu -Németh Tamás

1963.Kőrös-part a Szent László híddal, háttérben a Városháza.Forrás : fortepan.hu -Németh Tamás

1963.Sebes-Kőrös és a Baross híd (Dacia híd). Balra az egykori Görög Katolikus Szemináriumi templom (ma ortodox templom). Forrás : fortepan.hu -Németh Tamás

 

1968.A régi Garasos híd, háttérben a Nagyvárad-Olaszi református templom.Forrás : fortepan.hu - Kibédi Károly 

1979.Kőrös híd, háttérben a neológ zsinagóga.Forrás : fortepan.hu -  Németh Tamás

1979. Szent László tér, Sas palota. Alkotói Komor Marcell és Jakab Dezső.Forrás : fortepan.hu -  Németh Tamás

 

1979. Szent László híd, szemben a Városháza épülete.Forrás : fortepan.hu - Németh Tamás 

  1979. Ferdinánd király tér, Szigligeti Színház.Forrás : fortepan.hu - Németh Tamás