Zöldfa utca.Forrás : Többarcú Nagyvárad Facebook
A Sebes-Körös bal partján elterülő Újváros legrégibb utcáinak egyike a Zöldfa nevet viselte. Annak ellenére, hogy egyetlen zöld fa sem volt benne. Ma sincs. Nevét a Zöldfa fogadóról kapta.
Újváros 1714-ben alakult, azt követően, hogy a várparancsnokság hadászati okokból a vár előterében levő házakat 500 lépés távolságra lebontatta. E határvonalon túl lehetett csak újra építkezni. Így jött létre a vártól nyugatra Újváros, melynek főtere a Kispiac, a későbbi Szent László (a mai Unirii) tér lett. E tér arculata fokozatosan alakult ki, végleges alakját 1740 körül nyerte el.
E piactérbe torkolltak a Sebes-Körössel és nagyjából egymással is párhuzamos utcák, nyugat és kelet irányból egyaránt. Az utóbbiak a Nagyvásár térrel kötötték össze a Kispiacot: a Köröshöz legközelebb a Sas (a későbbi Kossuth, ma Independentei) utca, utána a Zöldfa utca, míg attól délre a Kapucinus (a jelenlegi Moşoiu) utca.
A Zöldfa utca kezdetben német nevén – Grüne Baum Gasse – is ismert volt. Későbbi névváltozatai: Nicolae Iorga (1920), Hlatky Endre (1940), majd 1945-től Vasile Alecsandri.
A Zöldfa utca a századforduló Váradjának kereskedőutcájaként vált ismertté. Kialakulása a 18. század első harmadára tehető. Az utca mindkét oldalán üzletek, raktárak sorjáztak, s mivel a kereskedelem nagyjából a helyi zsidóság kezében volt, több kóser vendéglő is működött az utcában, mint például a Nagyvásár térre néző sarki Kurländer-féle házban, vagy a Zöldfa utca 9. és 10 szám alatt levő jól menő vendéglők.
Az utcában található üzletek, raktárak áruellátását segítette, hogy 1900 januárjától a Nagyvásártér délkeleti szegletén levő sertésvásártéri vasútvonalról leágaztattak egy sínpárt, amely egészen a Zöldfa utca Szent László téri torkolatáig vezetett. E szárnyvonalat az 1882 augusztusában kiépített nagyváradi közúti vasútvonalról csatlakoztatták. Ekkor még gőzüzemű tehervontatással biztosították az áruszállítást a velencei vasúti állomástól a Vámház (a mai Sucevei) utcáig.Ezek után érdemes felidézni, hogyan is nézhetett ki ez az utca egy évszázada. Kezdjük a Szent László téri saroképületekkel, ahogy azok – a mellékelt fényképek tanúsága szerint is – kinézhettek a 19. század fordulóján, az azt követő évtizedben, illetve a jelenlegi állapotukban.
A Zöldfa utca jobb oldali sarkán a századelőn még a kis földszintes, ódon Nikolits-féle ház szerénykedett. A térre mindössze két kis üzlethelyisége nyílt, ezekből a sarki női divatáru-kereskedés az épület teljes hosszában benyúlt a Zöldfa utcába is.
Újváros 1714-ben alakult, azt követően, hogy a várparancsnokság hadászati okokból a vár előterében levő házakat 500 lépés távolságra lebontatta. E határvonalon túl lehetett csak újra építkezni. Így jött létre a vártól nyugatra Újváros, melynek főtere a Kispiac, a későbbi Szent László (a mai Unirii) tér lett. E tér arculata fokozatosan alakult ki, végleges alakját 1740 körül nyerte el.
E piactérbe torkolltak a Sebes-Körössel és nagyjából egymással is párhuzamos utcák, nyugat és kelet irányból egyaránt. Az utóbbiak a Nagyvásár térrel kötötték össze a Kispiacot: a Köröshöz legközelebb a Sas (a későbbi Kossuth, ma Independentei) utca, utána a Zöldfa utca, míg attól délre a Kapucinus (a jelenlegi Moşoiu) utca.
A Zöldfa utca kezdetben német nevén – Grüne Baum Gasse – is ismert volt. Későbbi névváltozatai: Nicolae Iorga (1920), Hlatky Endre (1940), majd 1945-től Vasile Alecsandri.
A Zöldfa utca a századforduló Váradjának kereskedőutcájaként vált ismertté. Kialakulása a 18. század első harmadára tehető. Az utca mindkét oldalán üzletek, raktárak sorjáztak, s mivel a kereskedelem nagyjából a helyi zsidóság kezében volt, több kóser vendéglő is működött az utcában, mint például a Nagyvásár térre néző sarki Kurländer-féle házban, vagy a Zöldfa utca 9. és 10 szám alatt levő jól menő vendéglők.
Az utcában található üzletek, raktárak áruellátását segítette, hogy 1900 januárjától a Nagyvásártér délkeleti szegletén levő sertésvásártéri vasútvonalról leágaztattak egy sínpárt, amely egészen a Zöldfa utca Szent László téri torkolatáig vezetett. E szárnyvonalat az 1882 augusztusában kiépített nagyváradi közúti vasútvonalról csatlakoztatták. Ekkor még gőzüzemű tehervontatással biztosították az áruszállítást a velencei vasúti állomástól a Vámház (a mai Sucevei) utcáig.Ezek után érdemes felidézni, hogyan is nézhetett ki ez az utca egy évszázada. Kezdjük a Szent László téri saroképületekkel, ahogy azok – a mellékelt fényképek tanúsága szerint is – kinézhettek a 19. század fordulóján, az azt követő évtizedben, illetve a jelenlegi állapotukban.
A Zöldfa utca jobb oldali sarkán a századelőn még a kis földszintes, ódon Nikolits-féle ház szerénykedett. A térre mindössze két kis üzlethelyisége nyílt, ezekből a sarki női divatáru-kereskedés az épület teljes hosszában benyúlt a Zöldfa utcába is.
Teljes cikk : varad.ro
