Nagyvárad történetéről olvashat egy rövid összefoglalót több szerzőtől időrendi sorrendben.Ha többet szeretne megtudni Nagyvárad történetéről vagy történelméről,kattintson a teljes bejegyzésre vagy cikkre '
Nagyvárad története - Irta Dús László (kb. 1900 körül)
Nagyvárad történetét a történettudósok két kiinduló pontról ismertetik. Némelyek Szent István király alapításának, mások Szent Lászlóének mondják, de mindenesetre vagy az egyik, vagy a másik szent királyt tüntetik fel alapítójául.
Annyi kétségtelen tény, hogy Szent László király idejében Nagyvárad már állott, és e fontos hadászati állomást ez a szent királyunk erősítette meg. Történetének megírója, művét a nagyváradi káptalan és püspökség alapításával kezdheti, melylyel a város története 1566-ig, vagyis a János Zsigmond fejedelem idejében Tordán tartott országgyűlés türelmetlenségi határozatáig s ennek végrehajtásáig elválaszthatatlanul összeforr.
A nagyváradi vár, melyben egykoron a püspök és a káptalani tagok laktak s a székesegyház is állott, nemcsak falai által volt erős, hanem az által is, hogy a közeli meleg forrásokból eredő patak (Pecze) vize a várat körülvevő sáncz árkába be volt vezetve és ez soha be nem fagyott.
A nagyváradi káptalan és püspökség nem az egyes törzsfők vagyonából, vagy a honfoglaláskor a nemzet tulajdonává véraldozattal lett nemzeti vagyonból nyerte nagyterjedelmű birtokait, hanem Mén Marót kozár fejedelem után Zsolt vezér utódaira örökségül jutott családi vagyonból alapíttatott.
Salamon király, mikor unokatestvéreinek, Gejza, László, Lambert herczegeknek, I. Béla király fiainak engedte át az ország harmadrészét, csakis a maga családi örökének ama részéről mondott le, melyben a családi jognál fogva, a királyfiak anélkül is örökösök valának. Ehhez az örökséghez tartozott ez a nagy terület is a három Körös között.
A hagyomány örökül hagyta reánk, hogy László herczeg nagyon szerette ezt a vidéket s örömest időzött itt, és a mikor Salamont a királyi trónról elűzte, mint király, az általa alapított püspökség székhelyén monumentális templomot építtetett Nagy Boldogasszony tiszteletére és holta utánra, örök pihenésre is ide vágyott.
A három királyi herczeg, Gejza, László és Lambert, I. Béla király fiai, szívesen időztek e vidéken. Erre mutat az is, hogy a mikor Salamon király Vid tanácsosának besugásaira hallgatva, üldözni kezdi őket, gonosz tervének sikerét attól reményli, hogy Gejza nem kész a háborúra, mert az Ingovány (Igfon) erdőben vadásazttal tölti idejét. Ezt az erdőt mi, kik Biharmegye vidékeit ismerjük, az Érmelléknek az Ér által alkotott ingoványos részének tartjuk s a bihari földvár, Székelyhíd, Diószeg hajdan erdővel benőtt lankás környéke vonzóbb volt a szelid lelkű Gejzára, mint a hegyvidék zordonabb tája, mely utóbbi azután az erőteljesebb, harczias László herczegnek lőn kedves mulatóhelye.
Nagyvárad. - Szent László szobra.
Fekete S. felvétele.
Szent László.
A hagyomány és a történelem együttesen állapítja meg, hogy Szent László király holtteste Nagyváradon, a várban volt Boldogasszony templomában temettetett el. Itt találta azt a mongol dúlás, innét szállíták a szent sír kincseit Ecsedre, a Báthoriak erős várába, hogy azután - a Győrben levő ereklyetartón (hermán) kívül - mind megsemmisüljön.
Nagyvárad tehát, ha nem is mostani alakjában, akkor már fennállott. Bucsújáró hely volt a szent király koporsója, hova számosakat vonzott a gazdag adománynyal ajándékozott káptalan és püspökség, a királyok több ízben itt mulatása, többeknek közülök ide temetkezése és a királyok meleg érdeklődése leglovagiasabb elődjük emléke iránt.
A kúnok betöréseinek megszüntével egyidőre a nagyváradi vár körül semmi hadi mozgalom nem történt. A hagyomány szerint Kálmán herczeg, I. Gejza király korosabbik fia, Szent László király unokaöcscse, az Úr szolgálatára volt szánva, papi nevelésben részesült s Nagyvárad első püspöke lett volna, míg öcscse, Álmos, Szent László kegyeltje, a koronát örökölte volna. Ennek azonban történeti alapja nincs.
Nagyvárad lakosai legelőször akkor menekültek a vár falai közé, mikor Kopulcs kún vezér Szent László idejében Moldvából, Erdélyen át Biharra s Békésre tört és rabolt, gyilkolt addig, mig őt Temesnél a király utólérte és összetörte. A szent király sírjához zarándokló ájtatoskodók nagy száma szükségessé tette, hogy befogadásukra s ellátásukra épületek emeltessenek, iparosok és kereskedők nagy számmal letelepedjenek s a közvagyonosodás általok fejlesztessék.
Szt. László sírja.
Ettőlfogva Nagyvárad nagy hírre emelkedik. Szent László király koporsójánál csodák történnek. Vakok, sánták, csonkák megvigasztaltatnak, senki sem mer itt hamisan esküdni, messze földről jönnek hozzá igazságot keresni és később, királykoronázás alkalmával, nem egy új király, fényes kisérettel, Székesfejérvártól Nagyváradra zarándokol, hogy koronázási esküjét Szent László sírjánál tegye le.
A zarándoklások, a nagyváradi szent sír fénye s csodatevő ereje, egyre több-több embert vonz Nagyváradra. A város körül erődítések emelkednek, melyeknek szakadozottsága azt mutatja, hogy a különböző időbeli letelepűlések részekre osztották a várost, melyeknek központja a vár volt, jó részben úgy, a hogy most is fennáll.
Nagyvárad története - Barabás Ernő könyve alapján (1931)
Előszó a szerzőtől
Városunk történetének rövid dióhéjban való megirására s annak füzetalakban való megjelentetésére az az egy cél vezetett, hogy e város lakóit megismertessem azzal a részben dicső, s részben gyászos multtal, melyet közel ezer éven át a római katholikus püspökség és káptalan a város polgáraival karöltve végigküzdött.
A váradi vár igen fontos hadászati pont volt, s mint ilyen, megérdemli e város lakói ré- széről a melegebb érdeklődést, kiknek minden bizonnyal 90 százaléka, - ha tud is - nagyon keveset tud azokról a történeti feljegyzésekről, melyek a város eredetéről s annak napjainkig történt eseményeiről szólnak.
Igyekeztem mindenre kiterjedni, s amikről már történettudósok köteteket irtak, a lehető leg- rövidebben összefoglalni. Olvasóimat pedig kérem, hogy szerény munkámat olvassák oly szeretettel, mint amilyennel én megirtam.
Oradea, 1931 április havában.
A SZERZÖ.
Kattintson a számozott lapra '
Nagyvárad rövid története lapozás nélkül olvasható
itt '
Dukrét Géza : Nagyvárad története (kb. 2000 környékén)
Nagyvárad (Oradea, Grosswardein), Bihar megye székhelye, Románia nyugati részén, a határtól 8 kilométerre fekszik, a Sebes-Körös két partján. Az ország, egyben Erdély nyugati kapuja. Két fontos út halad át rajta: az északról dél felé húzódó országút, valamint a Sebes-Körös völgyét követő, Erdélybe vezető legfontosabb nemzetközi út, amely összeköti Közép-Európát Délkelet-Európával, sőt a Közel-Kelettel.A kedvező földrajzi fekvés hozzájárult a város gazdasági fejlődéséhez, a kereskedelem virágzásához is. Évszázadokon át itt cseréltek gazdát az Alföld és a közeli hegyek lakosainak termékei. Ez meghatározta a lakosság toleráns viselkedését, civilizációs szintjét is.
A város a Tisza síkságának részét képező Körösök síksága és a Várad-Báródi-medence találkozásánál terül el, 126 méteres tengerszint feletti magasságon. Északkeleten a Rézalja dombvonulatához tartozó Hegyköz dombjai határolják, ezek alacsony szintjük ellenére hirtelen emelkednek a város fölé, azt a látszatot keltve, mintha magasak lennének. Egyes utcák felszaladnak a dombokra, mások mélyen benyomulnak a lankás vonulatok közé. A település legnagyobb része a Sebes-Körös árterületén és alsó teraszain alakult ki. A Körös árterületét vastag kavics- és homoklerakódás alkotja, ebbe a folyó 2-3 m mélyen bevágta magát. A gyakori áradások miatt a központon áthaladó mederszakaszt kimélyítették, és e partszakaszt mindkét oldalon kiépítették, valóságos falak közé szorítva a vizet, ugyanakkor több gátat emeltek a mederben. Ezen az árterületen van a város központja, amely a hajdani Váralja, Újváros, Velence és Olaszi városrészekből áll, továbbá a lakónegyedek: Őssi, a Cantemir, a Rogériusz nagyobbik része, valamint a nyugati ipari övezet. A széles alsó teraszok ideális körülményeket biztosítottak a város terjeszkedése számára. Az első 6-10 méteres teraszon épült Szőllős egy része, a nagyállomás környéke, a Rét, a Rogériusz egy része; a második, 15-20 méteres teraszon pedig Szőllős másik része és a repülőtér.
Teljes cikk : nagyvarad.gportal.hu
Nagyvárad története a Wikipedián (az évszám nem ismert)
Neve a régi magyar
várad (= kis vár) főnévből ered. A
nagy előtag
Kisvárdátólkülönbözteti meg. Már a
11. században földvár állott itt. Monostorát
I. (Szent) Lászlókirály alapította. A mai vár helyén épült
1083 és
1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget.
1095-ben ide temették a királyt, sírja
1192-től zarándokhely lett.
1241-ben a
tatárok megostromolták, és nagy harc után
április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást
Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes
Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)
Új székesegyháza
1752 és
1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.
A
20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, Ady Endre költő „Pece-parti Párizsnak” nevezte.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org
Több könyv jelent meg,melyek Nagyvárad történetét írják le ...
