Nagyváradi blogja

Nagyvárad egyik legszebb épülete a Püspöki Palota.Milyen fotókon?Gyönyörködve nézheti ' 

Szerző : Cinca Dan. Forrás : facebook.com 

A nagyváradi püspöki palota a késői barokk építészet remeke.

Teljes cikk : hu.wikipedia.org

A múltat nem lehet az emlékezetből kitörölni .Ezzel a mondattal lehet jellemezni Farkas László Váradi erkélyek című albumát.Farkas László Nagyvárad belvárosában készítette a fotóit és ezt a megjegyzést írja : "Kovácsoltvas csipkék,Nagyvárad belvárosából."Nagyvárad belvárosát a 19. század végén és a 20. század elején építették.Nagyapám szerint Nagyvárad úri város volt.A fotókon látható erkélyek ezt a véleményt erősítik meg.Nem sikerült az elvtársaknak eltüntetni a régi erkélyeket , sőt renoválták. 1989 után sok régi erkély eltűnt.2014-ben készítette a fotókat Farkas László,mely jelzi : még sok idő kell elteljen a régi erkélyek eltűnéséig ...

Forrás : facebook.com/farkas.laszlo.7

Farkas László fáradhatatlanul járja Váradot.Több albumát nézve azt tudjuk megállapítani,hogy még szép a városunk és sok szépséget rejt el előlünk.Talán megszokott nekünk a régi váradi kapuk.Sajnos egyre másra tűnnek el városunkból.Farkas László albuma dokumentum jellegű lehet ...

"Szeretlek Nagyvárad" videók egy Nagyváradot szerető csoporttól származnak.Nézze a videókat és megérti miért szeretik Nagyváradot a videók készítői ...

Farkas László lefotózott korlátokat,kapudíszeket és egyéb vasmunkákat ,melyeket látott Nagyváradon.Sok munka magyar nyelven olvasható,mely jelezheti milyen régen készítették.Farkas Lászlót meg lehet dicsérni a munkájáért ,mert néhány év múlva már nem biztos lesz mit fotózni '

Farkas László fotókat készített egy közismert váradi kéregetőről.A fotók önmagukért beszélnek.Lecsúszott nadrág, hosszú koszos haj és orrfacsaró szag jellemzi évek óta.Nevét nem ismerem , "kéregető"-nek neveztem el .Mindegyik váradi negyedben találkozhatunk vele ...

 

 

 

 

 

 

 

Nagyvárad egyik leghíresebb intézete a Premontrei Főgimnázium,mely ma  Mihai Eminescu Líceum néven ismeretes.Az épületért a katolikus és a helyi önkormányzat harcol.Mi a története ?A Mihai Eminescu Liceum honlapján olvasható néhány adat,mely szerint 1699-ben volt alapítva.Honlap : eminescu.rdsor.ro.Néhány adat :

Visszatérve a Ciorogariu (Úri) utcába, a Fő utca felé haladva az EMINESCU LÍCEUM, az egykori PREMONTREI FOGIMNÁZIUM (45) épületével találkozhatunk. Az iskola a volt jezsuita gimnázium utódjaként 1808-tól a Szent László téren, az egykori püspöki palotában működött. Ebbe az épületbe 1874-ben költözött. Akkor épült az 1760-as évekből való premontrei rendház meghosszabbításában az iskola. Itt működött a Jogakadémia is (az Akadémia utca felőli szárnyban). A román hatóság 1923-ban bezáratta az iskolát, a Jogakadémia pedig 1934-ben Kolozsvárra költözött. 1940-ben ismét megnyitotta kapuit az iskola, Pázmány Péter Premontrei Gimnázium néven. Az 1948. évi államosítás ismét kivette a rend kezéből az oktatást. Azóta többször is átszervezve világi középiskola működik az épületben.
Forrás : nagyvarad.gportal.hu 

Nagyváradot egyik legjobban ismerő helytörténész , Péter I. Zoltán ezt írja : 

Az után, hogy 1784-re felépült az Úri (ma Ciorogariu) utcában a Premontrei Főgimnázium épületének új szárnya, helyet kapott benne a Római Katolikus Jogakadémia is. Bölcsészettudományi tanszékét 1788-ban kétéves képzést adó jogtudományi karral egészítették ki, s ez 1855-ben három évfolyamúvá alakult, 1874-ben pedig négy évfolyamú lett, az országos egyetemek jogi fakultásaival egyenrangú jog- és államtudományi karrá alakulva át. A bölcsészkart a Bach-korszakban, 1850-ben beszüntették, helyette a gimnáziumban VII. és VIII. osztályt is szerveztek. Az épület Akadémia utcai szárnyában 1934-ig folyt a jogi oktatás, akkor a Jogakadémiát beolvasztották a kolozsvári egyetembe.

Felsőfokú oktatás folyt még a Nagyváradi Római Katolikus Papnevelő Intézetben is. Csáky Miklós püspök 1740-ben a Szent László téri püspöki lak mögött, a Körös (ma Tudor Vladimirescu) utca és a Dudek sikátor (ma Duiliu Zamfirescu utca) sarkán építtette fel a szeminárium épületét, s ezt sokáig csak Csáky-szemináriumnak nevezték. Innen az 1700-as évek utolsó negyedében a Pray György (ma Berzei) utca 7. szám alatti emeletes ingatlanba költözött a papnevelde. Abba az épületbe, amelyet Patachich Ádám püspök eredetileg idős papok hajlékának építtetett.

Két középiskolája volt a századfordulón Váradnak. A Premontrei Főgimnázium alapjait még Benkovich Ágoston püspök vetette meg 1699-ben. Ez volt a város török fennhatóság utáni legrégibb középiskolája. A Jászóvári Premontrei Kanonokrend vette át 1808-ban. Kezdetben a Szent László téri püspöki lak mögötti, Teleki (ma Primăriei) utcai emeletes iskolában működött a gimnázium, majd 1780-ban megkapta a megüresedett püspöki lakot is, közösen az akadémiával. Az után, hogy 1874-re felépült az Úri utcai iskolaépület, abba költözött át a Premontrei Főgimnázium. Itt működött megszakítás nélkül, mígnem 1923-ban a román hatóság bezáratta.

Forrás : biharmegye.ro 

Az egyik rövid történet olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban: 

Nagyváradi Premontrei Gimnázium, 1695.-1921. márc.: Jezsuita kisgimn-ként nyílt meg, a r. feloszlatása, 1773 u. volt jezsuiták és világi papok tanítottak. 1808: a jászóvári premontrei r. vette át, 6 o-ossá alakították. 1850: 8 o-os főgimn. 1874: új épületébe költözött. 1887: 504, 1899: 562, 1909: 610 növ-e volt. 1921. III: a rum. hatóságok megszüntették, ekkor 700 m. tanulója volt. - Gerinczy Pál László OPraem 1940: Pázmány Péter Gimn. néven helyreállíttatta és újra megnyitotta, 1943: indult a 4. o., 1945: rum. fennhatóság alatt az isk. magyar jellege megszűnt. Forrás : lexikon.katolikus.hu 

Az Öregdiákok Egyesülete : varadipremontrei.ro
Nézzük Darabont József fotóit a Premontrei Főgimnáziumról,melyet 2007-2011-ben készített ...

Forrás : facebook.com

Ady Lajos a bátyja ifjúkori váradi szerelmeiről is megemlékezett könyvében, kiemelt szerepet szánva Márton Gabriellának, akit bár nem nevezett meg, nevének a monogramját közölte: „Kisebb-nagyobb szerelmek még szövődnek Váradon is, de még odáig sem jutnak el ezek a hevületek, hogy bár egyetlen poéma megírásáig elvigyék. […] Mindössze egyetlen komolyabb – polgári szemmel nézve is: komolynak nevezhető szerelme szövődött Váradon, egy M. G. nevű fiatal úrilány iránt. Az ifjú hölgy egyformán kacérkodott ez időben Bandival és az irodalommal (verseket, novellákat közölt tőle Bandi a Szabadság hasábjain), végül azonban hozzáment egy derék református paphoz, s jó feleség, mint háziasszony és gondos anya jelzőket érdemelte ki hamarosan.”
Márton Gabriella 1884. június 21-én született Nagyváradon. Atyja Mándi és zsarolyáni Márton Ferenc nagyszalontai ügyvéd volt, aki korán elvált feleségétől. Lányát és annak Ernő nevű öccsét – aki később anyai nevén mint Bérczy Ernő lett ismert színész – édesanyjuk, Bérczy Ida nevelte Nagyváradon. Itt járt Gabriella polgári iskolába, majd különbözeti vizsgát tett a Premontrei főgimnáziumban. Adyval a Szabadság szerkesztőségében ismerkedett meg.
Fehér Dezsőné visszaemlékezése szerint Ady kapva kapott az alkalmon, hogy a műveltebb és nyilván gondolkodó fiatal leánnyal beszédes viszonyba jusson. Gabriella mosolygós, derűs arcú, szép lány volt, ki napi sétái közben nem kis feltűnést keltett fiús kalapjával, különös modorával és rövidre nyírt hajával, amilyet akkor semmiféle nő nem viselt Váradon. Fehérné szerint Ady fülig szerelmes lett a kis írónőbe.
A korabeli szájhagyomány szerint, Ady, ha egy kevés szabad ideje volt, sietett találkozni a lánnyal, akit a Fő utcának hársfasoros szakaszán, illetve a Schlauch téren kísérgetett. Ez valóban így történt volna? A leány kedvéért még sétálni is hajlandó volt a fiatal újságíró, aki tudvalevőleg nem szeretett gyalogolni fájós lába miatt? Bizonyosan nem állíthatjuk, de valószínűsíti ezt a feltételezést a jó egy évtized elteltével megszületett A hosszú hársfa-sor című Ady-vers, amely a tavaszi Gabi-szerelem születésének időszakát idézi.
Balassa Sándor emlékezete szerint is nagyon tetszett Adynak a csinos arcú, excentrikusan öltözködő, rövid hajat viselő, kifestett szájú fiatal lány. „Csak Bandi lustaságán múlt, hogy meghódítsa őt” – mondották a költő barátai, s így szorosabb kapcsolatba nem került vele.
A költő versben is kifejezte vonzalmát a Szabadság 1900. május 27-i számában megjelent Gabriella című költeményében; ezt a Még egyszer kötetben Lázban címmel közölte. Az első és az utolsó szakaszt idézzük:
„Kit rég kerülnek a szerelmes álmok: / Szerelmes szívvel, álmodozva járok… / Május sugarát itta bé a lelkem – / Májusi fényben gyógyulásra leltem, / – Még csak kétszer láttam… // Kigyúl az arcom, elfog az igézet, / Újjászülettem, megváltott az élet, / Kinek még tegnap nem volt vágya semmi, / Ifjú, szerelmes trubadur fog lenni – / – Még csak kétszer láttam!…”
A verset szülő érzelmi-hangulati fellobbanásról Ady beszámol a Szabadság 1900. június 3-i számának Hétről hétre rovatában: „Tombolj fiatalság! Higgy, hódíts, szeress! Minden érzésed szenvedély legyen! Félérzést ne ismerj, a hangulat idegen legyen neked!… Mikor már hangulatok irányítanak: elmúlt az ifjúság. Az ifjúság nem hangulat, hanem élet… Hajh, régen éltem én már. Elfásul a szív lassan-lassan. Cinizmusból egy-egy hangulat, ha kiragadja. Ilyenkor még tán verset is ír: Gabriellához, vagy máshoz… Aztán jön a nagy lohadás, felváltja bitorolt székét a régi unottság… Tombolj ifjúság! Higgyj, hódíts, szeress!
Teljes cikk : varad.ro

Beszélgetés dr. Marcu Ágnes egyetemi professzorral, a Nagyváradi Egyetem Művészeti Karának dékánjával

A klasszikus muzsika hivatásos művelőjét kérem fel, ismertesse az olvasóközönséggel gordonkaművészi pályája főbb állomásait.

A Gheorghe Dima Zeneakadémián elvégzett tanulmányaim után a tanári pályámat a nagyváradi művészeti líceumban kamarazene-oktatással kezdtem el, majd 1978-tól gordonkatanárként folytattam ugyanott. Ezzel párhuzamosan a filharmóniában is jó pár évig játszottam. 1993-ban Lászlóné Ilse Herbert tanárnő irányításával megszereztem az első fokozatú tanári minősítésemet. Miután 1995-ben megalakult a Nagyváradi Egyetemen a Zenei Tanszék, felkértek, hogy gordonkát, illetve kamarazenét oktassak. Így kezdődött el a felsőoktatási pályám, először lektor, majd 2005-ben egyetemi professzor lettem. 2000-től tanszékvezető, 2005-től pedig a kar dékánja voltam. 2011-ben, amikor a Zenei Kart összevonták a Képzőművészeti Karral, az újonnan létrejött Művészeti Kar dékánjává választottak meg. Hozzáfűzném, hogy 2004-ben egy világhírű zeneszerző, dr. Terényi Ede professzor irányításával a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián a zenetudományok doktorává avattak. A dolgozatom a Varadinum vonósnégyes repertoárjáról szól, kiemelve Bihari Sándor zeneszerző munkásságát. Az évek során több szakkönyvem, illetve több száz szakdolgozatom jelent meg. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia, elismerve tevékenységemet, felvett tagjai közé, és Vizi E. Szilveszter a kézjegyével ellátott diplomával tüntetett ki.

Teljes interjú : varad.ro

az első sort a vízre írom

a másodikat fába vésem

a harmadikat égi kékbe

vagy Istenünktől visszakérem

Forrás : varad.ro

Horváth Imre (1906-1993) költő. (Margitta, 1906. november 4. – Nagyvárad, 1993. április 11.) erdélyi magyar költő. Teljes cikk :hu.wikipedia.org

Horváth Imre arcképe Muhi Sándor grafikus rajza