Felhívás

Koronavírus - járvány alatt hallgasson a lekiimeretére és vigyázzon magára és szeretteire.Ha szükséges maradjon otthon, mossa meg rendszeresen a kezeit, fertőtlenítsen. A szükségállapotban engedelmeskedjen a hatóságok óvintézkedéseinek. Koronavírus mentes jó egészséget!

Nagyváradi blogja

Nagyváradról : Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.Ady Endre szerint "Pece-parti Párizs"Érezze jól magát Nagyváradon és környékén a koronavírus - járvány alatt is.A szükségállapot rendelkezéseit tartsa be. Isten hozta Nagyváradon '

Köszöntő

Köszöntöm a Nagyváradi blogjában.Nagyvárad a romániai Bihar megyében található.Szeretett városomról olvashat cikkeket,bejegyzéseket,nézhet fotókat,videókat.Társblog a egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro.Látogassa rendszeresen az Egy Váradi Facebook oldalt.Fotókat ,videókat nézhet,híreket olvashat Nagyváradról.Kattintson a facebook.com/EgyVaradi -ra 'Isten hozta Nagyváradon '

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

Címkék

1900 (1) 1939-1979 (1) 2015 (1) Ady-központ (1) alapítás (1) amerikai republikánus leírása (1) átadás (1) Bagdan Oszkár (1) Balázs Tibor (1) Békebeli Nagyvárad (1) belváros (1) Bémer László püspök (1) Berettyó (1) Bihari Hegyköz (1) Bihar Hegyközkovácsi (1) Bihar megye (1) Brătianu park (1) Bukarest-Budapest-Bécs (1) Bunyitay – liget (1) Charles Loring Brace (1) családi albumok (1) Csomortányi István (1) csoport (1) Dacia nemzetközi útvonal (1) Digi Energy (1) Dőry-sziget (1) dr. Marcu Ágnes (1) este (1) Farkas László (3) Farkas László blog (1) Farkas László blogja (1) Fegyvernek (1) Félix fürdő (1) Festum Varadinum (1) FESTUM VARADINUM 2014 (1) fizikai személyek (1) Földes László-Hobo (1) fotók (2) Hegyközcsatár (1) Hegyközpályi (1) Hegyközszáldobágy (1) Hegyköztóttelek (1) Hegyközújlak (1) Hooligans (1) Horváth Imréért (1) Horváth Imre költő (1) I. (Szent) Lászlókirály (1) irodalmi rendezvény (1) Kálvária/Gomba dombon (1) kapudíszek (1) Keleti pályaudvar (1) képek (1) Kordics Imre helytörténész (1) Korlátok (1) koronavírus - járvány (1) Középkalota (1) közös ima (1) Kügy (1) Kupán Árpád (1) lebontották (1) legnépszerűbb (1) Május 1 fürdő (1) Márton Gabriella (1) második (1) menetrend (1) miatyánk imádság (1) NAC (1) nagyapám (1) nagyvárad (1) Nagyvárad (8) nagyváradi "kéregető" (1) Nagyváradi Atlétika Club (1) Nagyváradi Bémer tér (1) Nagyváradi emlékek (1) nagyváradi Facebook csoport (1) Nagyváradi műemlékek (1) nagyváradi pályaudvar (1) Nagyváradi Premontrei Főgimnázium (1) Nagyváradi Püspöki Palota (1) Nagyváradi séta (1) Nagyváradi Színház építése (1) nagyváradi vár (2) nagyváradi zsidó családok (1) Nagyvárad közigazgatása (1) Nagyvárad látnivalói (1) Nagyvárad magyar irodalmi élete (1) Nagyvárad múltja (1) Nagyvárad története (1) Nagyvárad turisztikai honlapja (1) nagy album (1) Négy sor (1) olcsó áram (1) Oradea.travel (1) parkjai (1) Péter I. Zoltán (4) Püspökfürdő (1) RCS&RDS (1) Reggeli Újság (1) Románia (1) Rulikowski temető (2) Sebes-Körös (2) Sitervölgy (1) Szalárd (1) Szent Imre Siter (1) Szent László (1) Szent László/Unirii tér (3) Szent László Napok (1) Szent László Napok 2015 (1) Szent László tér (1) Szeretlek Nagyvárad (1) temlom (1) Többarcú Nagyvárad (2) történelmi városrészei építészeti remekei (1) Tuduka Oszkár (1) tűzijáték (1) Újváros temetői (1) váradi Biblia (1) váradi erkélyek (1) váradi kapuk (1) városfejlesztési tervek (1) vasmunkák (1) videó (1) welcometoromania.ro (1) zene szolgálatában (1) Zöldfa utca (2) Zöldkerti temető (1) Zorán (1) Ferenc pápa (1) Címkefelhő

Kategóriák

Címke feed

    Nincs megjeleníthető elem.

Mi történt a 2015-ös nagyváradi Szent László Napokon ?

2015.06.28. 22:09 Váradi Hegyközi

 

Esemény dús a 2015-ös nagyváradi Szent László Napokon, mely a nagyváradi várban van megtartva.Kattintson a linkre '

Szent Lászlótól Szent Lászlóig – Nagyváradtól Biharkeresztesig

Nemcsak várat hódított, hanem költöztetett is a Szent László Napok

Szemétszedéssel és virágültetéssel készültek az ünneplésre

Kurucokról és labancokról nemzetpolitikai összefüggésben

Átkeltünk a zene és a költészet közötti hídon

Várbuli Loyal-koncerttel a Szent László Napok pénteki napján

Élettel telik, benépesedik a várudvar

Lesz-e Várad főterén Szent László-szobor?

Elkezdődött: Szent László Napok harmadjára is

A PKE CSAPATA LEHORGONYZOTT A VÁRBAN

Szólj hozzá!

Címkék: 2015 Szent László Napok nagyváradi vár

A váradi Bibliáról

2015.06.10. 21:44 Váradi Hegyközi

Nagyváradon nyomtattak Bibliát,mely a köztudatban váradi Bibliaként lett ismeretes.Ezt olvashatjuk: "I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1638-ban elrendelte Károlyi fordításának revízióját. A javítást főleg Köleséri Sámuel előbb váradi, majd debreceni prédikátor végezte. A nyomtatás 1657-ben Váradon kezdődött, de félbeszakadt a város 1660-as török ostroma miatt. A magyarok a békeszerződésben kikötötték, hogy a feladott várból a kész példányokat a nyomdával együtt elszállíthassák. Az 1500 példány nyomtatását 1661-ben Kolozsvárott fejezték be. Elmaradtak az új kiadásból az apokrif könyvek."Forrás :  biblia.drk.hu 

Szenci Kertész Ábrahám a 17. század legszebb magyar könyveit nyomtatta. A Biblia címlapjának és részleteinek megoldása is példás. Rajta a kiadás mecénása, a Bethlen család címere: két szemben álló hattyú, nyakukon átlőtt nyíllal.Forrás : biblia.drk.hu 

 
A javított szöveg sokszor igen kevésben tér el, inkább a jegyzetek rövidültek meg.Forrás : biblia.drk.hu
Egykorú bőrkötés. A sok példányban megmaradt Bibliát tulajdonos megrendelésére díszes kötéssel ékesítették.Forrás : biblia.drk.hu

Szólj hozzá!

Címkék: váradi Biblia

Fotók Farkas László blogjából

2015.06.10. 21:38 Váradi Hegyközi

Ha érdekli Nagyvárad múltja és jelene,olvassa Farkas László írásait,mert hasznos információkhoz jut.Az alábbi album Farkas László fotóit tartalmazzák,melyek a cikkeiben találhatók.A fotó alatt található a cikk linkje,melyre ha rákattint,olvashatja is.

"Megilletődve forgatok egy régi napilapot. Már a fejléctől is borzongást érzek, hisz egy 1900 október 14-én megjelent Nagyváradot tartok a kezemben. 114 éve múlt októberben, hogy új, kőszínháza van a városnak. Október 15-én volt a megnyitó." Cikk : farkaslaszloblogja.blogspot.ro


"Mindjárt a hazatérés után megélénkült a város színházi élete is. Heti több előadás, sok darab, változatos műsor volt jellemző a színház műsorára, amit a közönség hálásan, teltházzal ünnepelt minden premieren. Hozzájárult a sikerhez az is, hogy a társulat vezetése igyekezett filléres helyárakat biztosítani az előadásokra." Cikk : reggeliujsag.ro


"A felszabadult város társadalmi és kulturális élete szinte azonnal fellendült, ahogy a katonai, majd két hónap múlva a polgári adminisztráció átvette a hatalmat Nagyváradon. A mozisok gyorsan be akarták pótolni a lemaradást, ami magyar filmek terén óriási volt, hisz az elmúlt évek alatt nem sok produkció jutott át a határon. A színház is hamar magához tért az elnyomás alatti vegetálásból és a társulatok egymás után mutatták be a jobbnál jobb, netán kevésbé sikeres operetteket, vígjátékokat. " Cikk : farkaslaszloblogja.blogspot.ro
Teljes album,mely frissül : facebook.com

 

Szólj hozzá!

Címkék: fotók Farkas László blog

Farkas László blogja

2015.06.10. 21:24 Váradi Hegyközi

Farkas Lászlót ismerheti a Reggeli Újság cikkeiből vagy valamelyik nagyváradi Facebook csoportból.Megjelent a blogja,melyet Kelemen Marika szerkeszt.A bevezetőben a következőket írja :

"Hatvanegy éve élek ebben a csodálatos városban, Nagyváradon, ami naponta újat tud mutatni, annyiféle arca van. Szeretem múltját, jelenét és aggódom a jövőjéért. Kutatom a régmúltat, poros, szakadozó újságlapokon keresem az itt élt emberek tetteit, a tetteket amik egykor naggyá tették a várost. 

Az utóbbi hetven év embereiről keveset találtok írásaimban, mert azok, akiknek a szó szoros értelmében a kezében volt a város, nem a felvirágoztatásáért dolgoztak. 

Remélem, találtok olvasnivalót kedvetekre, kedves olvasóim..." 

Kattintson a farkaslaszloblogja.blogspot.ro-ra '

Szólj hozzá!

Címkék: Reggeli Újság nagyváradi Facebook csoport Farkas László blogja

Békebeli Nagyvárad

2015.06.06. 15:22 Váradi Hegyközi

Békebeli Nagyváradról láthatunk egy videót,melyet az M1 csatorna állított össze.A váradiaknak biztosan nagyon értékes lehet ...

 

Szólj hozzá!

Címkék: videó Békebeli Nagyvárad

Szent László Napok 2015-ben Nagyváradon

2015.06.06. 13:54 Váradi Hegyközi

Nagyváradi vár panoráma fotón.Forrás : szentlaszlonapok.ro

A 2014-es sikeres Szent László Napok után ismét megrendezik 2015 június 25-28 között a Szent László Napokat a nagyváradi várban.Magyarországi sztárvendégek lépnek fel,mint Hooligans ,Földes László - Hobo és Zorán.A hivatalos megnyitó előtt gazdag programokkal várják a szervezők a vendégeket. A részletes program megnézhető a szentlaszlonapok.ro-n '

Jó szórakozást és szép időt mindenkinek '

Térkép

Útvonal Biharkeresztes-Nagyváradi vár között

 

Szólj hozzá!

Címkék: Nagyvárad Hooligans Zorán Szent László Napok 2015 nagyváradi vár Földes László-Hobo

Péter I. Zoltán : Újváros temetői

2014.06.02. 13:23 Váradi Hegyközi

Várad hadügyi tanácsa 1714-ben stratégiai megfontolásból – hogy egy esetleges támadó sereg ne találjon a vár közelében védelmet –, a vártól számított 500 lépés távolságra (nagyjából a későbbi Nagyvásár tér nyugati vonaláig) minden házat lebontatott. Ettől a határvonaltól csak nyugatra lehetett építkezni. Így jött létre Újváros.
Újvárost északon a Sebes-Körös, délen a Pece-patak határolta. Nyugaton a XVIII. század elején nemigen terjedt túl a Kápolna (ma Rahovei) téren és a mai kéttornyú református templomon. E város legrégibb temetője a Német (volt Teleki, ma Primăriei) utcában, az ottani temetőkápolna körül volt (a mai Rahovei tér helyén). Ezt nevezték később Régi temetőnek. A kápolnát a kapucinus rend tagjai építették, Csáky Imre bíbornok-püspök 1727-ben nekik adományozta a közelben levő egyik házát. A kapucinusok kis temploma, a későbbi temetőkápolna 1728-ra készült el. Ez a temető aránylag nagy területű volt, egészen a Körös (ma Tudor Vladimirescu) utcáig terjedt, ezt az ottani házak alapozásakor talált emberi csontok bizonyítják. Ezt a sírkertet 1778-ban számolta fel a plébánia az országos temető-rendszabályozás keretében. Ekkor már házak vették körül. Az 1823. és 1832. évi visitatio canonica egyaránt Régi temetőként (Antiquo Coemeterio) említi.A Régi temető bezárása és felszámolása után a város és a plébánia két másik temetőt nyitott. Egyiket a Pecétől délre, a későbbi Vámház (ma Sucevei) utcában létesítették 1778-ban. Ez lett a Zöldkerti temető, amelyet Felső vagy Kistemetőként is emlegettek; a jelenlegi Vadului, Mimozei, Ion Vidu és Sucevei utcák határolták. Háromnegyed részét római katolikus, egynegyedét a görög katolikus felekezetűek használták. Mivel a XIX. század végére körbeépült, ezért a hatóság 1899-ben bezáratta. A bezárt Zöldkerti temetőben az exhumálások határideje az 1920-as években kiadott címtár szerint 1940 lett volna, hogy utána lehessen a telket felparcellázni.
Létezett még 1799-től az úgynevezett Alsó temető, amelyet később Őssi temetőnek neveztek. Az egykori Lóvásár tér mögött a római katolikusok temetője volt, ettől délre a református, majd a görög katolikus parcellák húzódtak. Ezt a sírkertet 1952-ben zárták be a közelében levő vasgyár és vegyi gyár bővítése miatt.
Nem messze tőle, az úgynevezett Madárváros peremén volt a Hattyú utcai zsidó temető. Első írásos említése 1766-ból való. Ez volt a város legrégibb ismert zsidó temetője. A város terjeszkedése miatt csak 1800-ig használták. A Hattyú utcai temető bezárása után a sírköveket avatatlan kezek széthordták. Ahogy Mózes Teréz feljegyezte, a szomszédos utcákban építkezéseken évtizedekkel később is gyakran találtak héber feliratos köveket. Így került felszínre Lipchovitz főrabbi sírköve is. De sok sírkövet egyszerűen széttördeltek, ezért az ősök emlékét ápoló zsidók engedélyt kértek a várostól, hogy a temetőt feláshassák, a csontokat összegyűjtsék, s a megmaradt sírkövekkel együtt az időközben megnyitott velencei temetőben helyezzék nyugalomra. Az engedélyt megkapták, és a maradványokat a főrabbi utasítása szerint, a rituális követelményeknek megfelelően, gyászünnepély keretében átszállították.
A XIX. század utolsó évtizedében időszerűvé vált a városban levő temetők rendezése, néhánynak a bezárása. Minderről a helyi sajtó is gyakran írt. Az alábbiakban néhány újságcikk következik a korabeli sajtóból:
„Nagyvárad város temetőinek rendezése egyik sürgős ügyét képezi Nagyváradnak. Egyik-másik temető helyét, mint az Őssi temetőt és a Zöldkerti temetőt rövid időn belül be kell zárni. A miniszter különben már el is rendelte a temetők ügyének rendezését, mégpedig záros határidő alatt. A kérdés azonban sokkal fontosabb, semhogy könnyedén el lehetne intézni, mert szorosan összefügg a kegyeletérzéssel, a sírboltok ügyével. Éppen ez okból a kérdés alapos tanulmányozást igényel. A város mérnöki hivatala pedig annyira el van foglalva a nagyobb építkezésekkel, a millenniumi kiállításra küldendő munkákkal, miért is a városi tanács felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, hogy a rendezésre kitűzött határidőt egy évvel hosszabbítsa meg.”
„Egy bizottság jelent meg tegnap [1896. február 25-én] először a Zöldkerti, majd később az Őssi temetőben, hogy azokat vizsgálat tárgyává tegye. Megnézték, mennyi úgy az első, mint a második temetőben még az üres hely. Évek óta foglalkoztatja a városi tanácsot a nagyváradi temetők rendezése. A belügyminiszter már egy alkalommal határidő kitűzése mellett utasította a várost, hogy a területén fekvő temetőket rendezze. Később ezt a határidőt a tanács kérelmére meghosszabbította a belügyminiszter. A városi tanács tervbe vette, hogy a Zöldkerti és Őssi temetőket, melyek az utóbbi időkben teljesen elhanyagoltattak, bezáratja, s helyettük az Újváros részére a Bóné-kúti [Rulikowski] temetőt jelölné ki. A tett intézkedésekről a tanács egy miniszteri leirat értelmében minden három hóban köteles jelentést tenni a belügyminiszternek.”
„Nagyvárad folytonosan fejlődik, épül. Ez lett az oka azután azoknak a közegészségügyi tekintetből különösen káros állapotnak, hogy a temetők egészen bejutottak a város közepébe. Úgy a gázgyár melletti [Zöldkerti] temető, mint a csillagvárosi temető körül egész sora van a házaknak. A mérnöki hivatal most terveket készít a temetők rendezése ügyében. Úgy a gázgyár melletti és a csillagvárosi temetők, mint a város területén elszórva levő kisebb temetők teljesen megszűnnének. Helyettük két temetőt hagyna meg a város. Egyiket Olasziban, a másikat pedig Újvároson. Ezeket azután egy modern város igényeinek megfelelőleg építenék ki, s adnák át rendeltetésüknek.”
„A bezárt temetőket 30 éven át nem bolygatnák meg. Harminc év után azonban az összes sírokat elhánynák, s a területet használatba vennék. Mindazok, akiknek családi sírboltjuk van, engedélyt kapnának, hogy halottaikat és síremlékeiket más temetőbe átvihessék.”
Busch Dávid városi főmérnök temetői terve szerint az Olaszi és a Rulikowski temető megmarad, utóbbit központi temetővé rendeznék, kibővítenék és parkosítanák. Az Őssi, a Zöldkerti, valamint a velencei és váraljai temetőket be kellene zárni. A szépészeti és közlekedési szakbizottság is tárgyalta a központi temető ügyét Bulyovszky József polgármester részvételével. Busch Dávid városi főmérnök előterjesztésében megoldandó kérdésnek tartotta egy sírásólak építését, a vitás területek rendezését, az újvárosi temetők bezárását, a központi temető bekerítését, a kezelési szabályzat elkészítését. Rimler Károly emlékeztetett arra, hogy a Zöldkerti temetőt 1897. november 30-án bezárják.
Péter I. Zoltán

Képek: 1) Az egykori temetőkápolna, a mai Bunăvestire ortodox templom
2) A Zöldkerti temető az 1890-ben kiadott térképen
3) Az egykori Őssi temető Újváros nyugati végében volt 
Forrás : biharmegye.ro

Szólj hozzá!

Címkék: Péter I. Zoltán Újváros temetői

Porladó sírkövek, eltemetett történelem a nagyváradi köztemetőben

2014.06.02. 12:42 Váradi Hegyközi

Kevesen tudják még a váradi magyarok közül is azt, hogy a Rulikowski Kázmérról elnevezett városi köztemetőben egy régi, az 1700-as években bezárt temetőből származó sírkövek, obeliszkek, szobrok is találhatók, melyek minden működő demokráciában a műemlékeknek kijáró védelmet kapnák meg. Nagyvárad azonban e tekintetben is kivétel, ugyanis itt senki sem törődik a régi magyar emlékekkel. A politikai kampányokban fellángoló tenni akarás kimerül a tervezgetésben, a nyilatkozattételben. Pedig ezeréves Kárpát-medencei magyar történelmünk megóvása érdekében mennyire fontos lenne, hogy e régi magyar Nagyváradnak ez a kicsi lenyomata fennmaradjon a jövő számára!

A városi temetőben levő két legrégibb sírkő

Kordics Imre helytörténész vezetett körbe a temető „régi részén”, és mutogatta meg azokat a síremlékeket, amelyeket műemlékké kellene nyilvánítani. Ehhez azonban elsősorban akarat, másodsorban pénz kellene.

A tavaszi időjárás sok váradit ösztönözött arra a napokban, hogy kihasználva a szép időt kimenjen a váradi köztemetőbe, s meglátogassa néhai szerettei sírját. Egyre kevesebben tudják azonban a váradi magyarok közül azt, hogy a Rulikowski Kázmérról elnevezett városi temetőben egy régi, az 1700-as években bezárt temetőből származó sírkövek, obeliszkek, szobrok is találhatók, melyek minden működő demokráciában a műemlékeknek kijáró védelmet kapnák meg. Nagyváradon azonban ez nincs így, a város magyar múltját igazoló sírkövek (már amennyi még megmaradt ezekből) lassan, de biztosan málnak szét, s a műemlékvédelemmel foglalkozó illetékeseknek vagy nincs szavuk a muzeális és történelmi értékű síremlékek megmentésére, vagy (ilyen vagy olyan okokból kifolyólag) nem érdekük időt, pénzt, vagy csak jóindulatot szánni arra, hogy a régi magyar Nagyváradnak ez a kicsi történelmi lenyomata fennmaradjon a jövő számára.

Sírkövekkel dobálózó politikai propagandák

Szomorkodó anya síremléke a nagyváradi köztemetőben. Kalauzunk, Kordics Imre azt mutatja, felújítás híján miképpen megy tönkre épített örökségünk eme gyöngyszeme

Persze a politikai események sodrában az elmúlt évek során időnként politikusok előrántották ezt a műemlékvédelmi témát is, s meglobogtatták a sajtó és a közvélemény előtt. A szomorú helyzet azonban az, hogy a nagyváradi városi temetőben levő évszázados sírkövek és szobrok semmilyen védelem alatt nem állnak (hacsak nem a Jóistené alatt), s politikusi nekibuzdulások ide vagy oda, lassan eltűnnek majd a süllyesztőben, ahol, úgy tűnik, egyetlen elv uralkodik, hagyni kell pusztulni mindent, ami Szent László városának egykori magyar valóságát hivatott igazolni, felidézni.

Tavalyelőtt volt ugyan egy nyilvánosságra jutott próbálkozás a Rulikowski temető régi sírköveinek megmentése kapcsán, azonban mára bebizonyosodott, az akkori tervezgetésekből semmi nem valósult meg. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi szervezete, a kolozsvári Házsongárd Alapítvány segítségét kérte a nagyváradi temető megóvásához, a szervezet ugyanis már akkor eldöntötte, védetté akarja nyilváníttatni a nagyváradi temető kilencven évnél régebbi sírhelyeit. A Házsongárd Alapítvány egyik vezetője, Tőkés Erzsébet lapunk kérdésére elmondta, ők csak szakmai tanácsot tudnának adni a váradi műemlékvédőknek, azonban nemcsak Váradon, hanem valamennyi erdélyi magyar városban egyre bonyolultabb önkormányzati határozatok születnek, amelyek mintha egyenesen arra lennének kitalálva, hogy a műemlékvédelmet gátolják.

Valójában csak a pénz segítene?

Kordics Imre helytörténész, a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány munkatársa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére 2011-ben neki is kezdett számba venni, felleltározni a régi sírhelyeket. Azonban úgy tűnik, a politika malmai másként, és valóban lassan őrülnek, ugyanis az akkori tervekből semmit nem lehetett megvalósítani. Kordics Imrével jártuk be tegnap a városi temető egy részét, és együtt vettük szemügyre, mi is a helyzet jelenleg a régi sírkövekkel, obeliszkekkel.

A történész úgy véli, minden mentőakció, a sírköveknek műemlékké való nyilvánítása egyedül a városi önkormányzat jóindulatán múlik, meg persze a pénzen. A magyar műemlékek iránt tanúsított jóindulat azonban az elmúlt évek során egyre csak várat magára, s úgy tűnik, egyetlen politikai párt, egyház vagy civil szervezet sem akarja vagy tudja megtenni, hogy pénzért kiváltsa és gondozza a több száz éves sírköveket, szobrokat. A tavaly megszavazott 179/31. 03-as határozatot figyelembe véve ugyanis ez az egyetlen megoldás volna a régi síremlékek megóvására, tehát magyarán az, ha pártok, szervezetek a (saját) zsebükbe nyúlnának végre, s megvásárolnák azokat a sírhelyeket, amelyeken még viszonylagos épségben ott állnak a régi keresztek, fejfák, szobrok. Kordics elmondta, meg is van a húsz legrégebbi síremlék leltára, csak a szándék és a pénz hiányzik, hogy ezeket megvásárolják és rendbe tegyék.

A Zöldkerti temető feledésbe merült

A ragyogó tavaszi napsütésben sokan igyekeznek családtagjaik, szeretteik sírjára virágot tenni, kiirtani ott a gazt. A régi síremlékek környékén, noha azok a temető bejáratához viszonylag közel vannak, kihalt a táj. Málladozó kriptakövek, régi feliratok, földbe süppedt keresztek igazolják, hogy a szó jó értelmében megszállott lokálpatriótákon kívül senki nem foglalkozik ma érdemben ezzel a műemlékvédelmi problémával.

A városi temetőt hivatalosan 1870-ben nyitották meg, amikor itt helyezték örök nyugalomra (az addig jeltelen sírban eltemetett) Rulikowski Kázmér 1848-as mártír-tábornokot. Több vitát, félreértést és félremagyarázatot eredményezett azonban az, hogy a városi temetőben olyan sírkövek is vannak, amelyeket az 1700-as évek elején faragtak akkoriban elhunytak emlékezetére. Kordics Imre elmondta az egyszerű magyarázatot, melyből kiderült, mindez azért van így, mert körülbelül 1870-ben zárták be az akkorra megtelt egyik városi temetőt, melyet Zöldkerti temetőként ismertek az akkori váradiak. Az új temetkezési hely megnyitásakor pedig több váradi család vitette át ide elhunyt hozzátartozói maradványait, sírköveit, esetenként egész kriptákat.

Régi öntöttvas keresztre hívja fel a figyelmem a történész, körülbelül száz éves lehet a remek kovácsoltvas fejfa, valószínűleg a legrégebbi vaskereszt a temetőben. Ma rozsdásan, megfeketedve álldogál a zöld lombok között. Elérkezünk a temető két legrégebbi sírkövéhez. Egymás mellett két kereszt, az egyiket 1821-ben faragták, a feliratát nem sikerült eddig megfejteni, feltehetően görög vagy makedón írásjelekkel vésték rá a szöveget. Mellette van az 1786-ban állított sírkő, mely szerint bizonyos Pojnár Demeter egykori váradi polgár aludta (volna) örök álmát ez alatt. Eddig bizonyítottan ez a legrégebbi faragott márványkereszt a Rulikowski temetőben, mondanunk sem kell, ez is igencsak megviselt állapotban található. Megtekinthetünk nem messze a Pojnár kereszttől egy feketemárvány obeliszket, amit 1831-ben készítettek, időrendi sorrendben ez a márvány emlékmű a harmadik a legrégebbi síremlékek korát tekintve. Emellett több, abból az időből származó márvány fejfa sorakozik, van, amelyiken el tudjuk olvasni az elhunyt nevét, de van, ahol a felirat rég lemállott, letöredezett.

Rimmler és Gojdu se érdemel többet?

Érdekességként megemlítjük, hogy ugyanitt, az enyészetre dobott kövek parcellájában található Emanuil Gojdu szüleinek (igencsak elhanyagolt állapotban levő) sírköve is. A városvezetőség urainak eddig eszébe sem jutott, hogy Gojdu emlékét és nagyságát megtiszteljék azzal, hogy annak családi sírkövét védetté nyilvánítsák és rendbe tétessék. Az obeliszkeken amúgy látszik, hogy szakértő mesterek keze faragta, s a nemes márvány még úgy-ahogy dacol az idővel. Az obeliszkek alatti sírhelyek azonban akár horrorfilmek díszletéül szolgálhatnának, több helyen megcsúszott a föld, és harminc-negyven centis üregeken át be lehet látni a sírgödrökbe. Megközelítve s benézve ezekbe, látni az évszázados koporsókat is.

De ha már az ismert egykori váradiaknál tartunk, nemcsak a Gojdu család kriptaköveinek sorsa nem érdekli az illetékeseket. Rimmler Károly volt váradi polgármester sírköve s az egykori városvezető emlékének tisztelete sem ért mindeddig egyetlen váradi magyar szervezetnek annyit, hogy kiváltsák a sírhelyet, mely jelenleg egy román család tulajdona. Rimmler sírkövét, annak ellenére, hogy a legutóbbi kampányokban számtalanszor idézték városépítő munkásságát, fontosságát a korteshadjáratok alatt, akkor löki félre a sírhelyet megvásárolt család, amikor éppen akarja, s ebbe törvényesen nem lehetne beleszólni.

Gazdátlan márványobeliszk 1895-ből, alatta nyitott sírgödör

Temetői terepszemlénket egy gyönyörű síremléknél fejezzük be. Kordics Imre szerint ez a sírkertben található legszebb szobor, 1920-ban készült, s egy gyermekét gyászoló anyát ábrázol. A sírkő leltárban így is szerepel Szomorkodó anya címmel. A kőfaragó neve ismeretlen, a szobor azonban megdöbbentően megkapó, még a mai állapotában is. Hogy meddig marad meg, nem tudhatni, ugyanis napról napra megy tönkre, ahogy Kordics meg is mutatja, elég hozzáérni, s darabok válnak le a belőle. Restaurátor után kiált, azonban a felújításának jelenleg nem sok az esélye.

Ahogy iparkodunk ki a temető úgynevezett „történelmi részéből”, visszafelé a forgalmasabb utakra azon tanakodunk, mi is lenne a megoldás. Kordics Imre úgy véli, a csoda akkor történne meg, ha a városi tanács valóban magába szállna, s tagjai felfognák, ezek a régi síremlékek valóban történelmi értékek, letűnt korok üzenetei, melyekre civilizáltabb vagy csak demokratikusabb városokban büszkék lennének, s jóváhagynák ezek műemlékké való nyilvánítását. De erre semmi esély, és a magyar érdekvédelmi szerveknek, úgy tűnik, semmi szavuk sincs, ha hasonló műemlékvédelmi dolgokról kell dönteni. Esetleg majd a következő kampányok alatt jól felturbózott történelmi tetemrehívásként ismét előkerül ez a téma is, és mindenki elmondja, mit kellene tenni, s aztán újra csend lesz. Szó szerint síri csend. S az a pár váradi magyar lokálpatrióta, aki tudja ezeket a régi dolgokat, tehetetlenül végig kell nézze, ahogy szemünk láttára mállik el a múltunk…
Forrás : erdely.ma

Szólj hozzá!

Címkék: Rulikowski temető Kordics Imre helytörténész Zöldkerti temető

Miért hiányzik Horváth Imre költő ?

2014.06.02. 12:27 Váradi Hegyközi

A Garasos híd melletti parkban sétáltam a szomszéddal.Láttam egy lobogó fehér hajú bácsit ,aki nagyon jól szórakoztatta a többieket.
Ki az a fehér hajú?- kérdezte a szomszéd?
Nem tudom - válaszoltam
Hogyhogy nem tudod ? Tanultad a verseit az iskolában ' - mondta a szomszéd.
Akkor kezdtem jobban megfigyelni.Horváth Imre , a költő ? - kérdeztem.
Igen ő, személyesen - válaszolt a szomszédom.

Ez a jelenet az 1970-es évek elején történt.Nagy élmény volt Imre bácsi közelében lenni,mert a jót , a humort sugározta.Hosszú fehér haja miatt gyorsan észre lehetett venni.Általában a Garasos híd melletti parkban tartózkodott a barátaival. Imre bácsi gyakori vendég volt a Bémer téren, a Korzón vagy Nagyvásártéri parkban,melyet 23 Augusztra kereszteltek el.Ma mint 1 Decembrie néven ismeretes.

Imre bácsi egyik jellegzetes eszköze a sétapálcája volt.Nem vált el tőle sohasem.Nagyon szép élmény volt amikor a feleségével , Margit nénivel sétáltak.Az 1970-es években a Főutca környékén laktak,majd a Sucevei utca mellé költöztek.A Munkás ligetben,mely volt Bunyitay , ma Brătianu park , a nagyváradi filharmonikusok koncerteztek vagy próbáltak.Nagy esemény volt a környékbelieknek,mert ingyen hallgathattuk a klasszikusokat.Általában Imre bácsi és a barátai is részt vettek az eseményen.

Ha tehettem ott voltam,mert nagyon tetszett a filharmonikusok koncertje.Imre bácsiék nagyon jól elszórakoztak és vidáman távoztak.A koncert helye ma is megvan ...

A zöld kupola alatt volt a koncert ,mely a fotó hátsó részén látható.Forrás : youtube.com

Imre bácsi fiatalos mozgásával, lobogó fehér hajával és jellegzetes sétapálcájával meghatározó személyisége volt Nagyváradnak 1993-ig, a haláláig.Négy soros versei lényegre törők voltak és ma is elgondolkoztatnak. Ma már alig tesznek említést Imre bácsiról. Lehet kiment a divatból a vers és a kultúra?Ha jön az évforduló,akkor olvashatunk Horváth Imréről.Miért hiányzik Imre bácsi ? Nehéz megmondani. Talán mi is megöregszünk és porhüvelyünk eltűnik,ahogyan Horváth Imre költő is tapasztalhatta.Ránk maradt az életműve és olvashatjuk , olvashatják a felnövő nemzedékek is a verseit.Az emléke előtti tisztelgek,mert Imre bácsi megérdemli.Sajnos sok fotót nem találtam róla ...

VÁRAD 

Itt élt Janus Pannonius 
s a hétkirályok rendje, 
hol a poézis ősi juss, 
rászáll a mindenekre. 

Mohos képű a Macskadomb, 
szél fúj a szakállas dombról, 
e szépítetlen szőrkorong 
macskásan fúj s dorombol. 

A Körös déli fényei 
télen is kihevítnek: 
Jól titulálta Jékely 
"váradi Tiberisnek". 

A fűzfa ciprusként zizeg, 
köveink ódon kincsek, 
s ha síkosak már a vizek, 
itt sirályok keringnek. 

Vonz vized, tornyod, várad, 
árkádod, kulcsod, zárad, 
rangos reneszánsz árnyad, 
arcod védi e vázlat - 
divina dolce Várad!


Forrás : irodalom.elender.hu 

A3Horváth Imre (1906-1993) költő.jpg
Horváth Imre arcképe
Muhi Sándor grafikus rajza

Horváth Imre (Margitta1906november 4. – Nagyvárad1993április 11.) erdélyi magyar költő.
Teljes cikk : hu.wikipedia.org

Bővebben Pomogáts Béla cikkében olvashat a helikon.ro -n '
Horváth Imre verseinek elemzése : adatbank.transindex.ro
Verseit olvashatja a blog.xfree.hu-n.

Szólj hozzá!

Címkék: Horváth Imre költő

A Bunyitay – liget, amely egykor sziget volt

2014.06.02. 12:24 Váradi Hegyközi

1374595_669751413085206_844749548_n 
Kevesen tudják, hogy a 19-ik századig Nagyváradnak volt egy szigete is a Sebes-Körösön. A folyómeder szabályozásáig a víz tekervényes formákat öltve kígyózott végig ezen a területen, így elősegítette a kisebb szigetek kialakulását. A város bejáratánál általában rendszeresen el is árasztotta a jobb parton fekvő lakóházakat, ugyanakkor a várban élőknek védelmet nyújtott.
Később, a folyó közepén egy nagyobb sziget is kialakult, amelyet a helyiek Dőry-szigetnek neveztek el. Ezen a helyen találjuk ma a Bunyitay – ligetet (Brătianu park).
A sziget neve először egy 1792-es iratban jelenik meg, majd egy 1897-ből származó térképen, amely nem csupán a szigetet tüntette föl, hanem a körülötte lévő zöldövezetet is, Városliget néven. A Dőry-sziget valódi gyöngyszeme volt Nagyváradnak, takaros kis bárkák állottak partjain mindig, ezt a 19-ik századból ránk maradt képek, ábrák is alátámasztják.
A századvégi városrendezés nyomán sajnos eltűnt ez a kis sziget, helyén az akkori városvezetés parkot létesített. Ma már sehol sem látjuk a folyó egykori nyomait, legföljebb a talaj néhány egyenetlensége utal arra, hogy semmi sem olyan, mint egykor.
Horváth Krisztián 
bunyitai-04-156 
Forrás : oradeamagazin.ro

Szólj hozzá!

Címkék: Bunyitay – liget Dőry-sziget Brătianu park

süti beállítások módosítása