Nagyváradi blogja

A hagyományok szerint Nagyváradot Szent László király alapította, aki oda helyezte a Bihari Püspökséget. Mi sem volt természetesebb, minthogy a király alakjának szobrot emelnek a város főterén és róla nevezzék el a város főterét - írja a köztérkép.hu.Később a Szent Lászlóról elnevezett templomot építették a későbbi Vásosháza elé.Ismerje meg  a Szent László teret,mely Nagyvárad büszkesége.

A két világháború között nevet cserélt: Egyesülés tere lett és az a jelenlegi neve is. A tér közepén 1924-től a Nagy Románia létrehozójának I.Ferdinánd királynak szobra állt. Ma egy másik lovasszobor Mihai Viteazult ábrázolja. Ez az a hely, ahol a lakosság és a város vezetői elhelyezik minden alkalommal a megemlékezés koszorúját, így emlékezve a hősökre. A teret körülvevő épületek: Városháza, Görög katolikus püspöki palota, Sf.Ierarh Nicolae ortodox templom, Holdas templom, Fekete sas palota és a Szent László templom.Forrás : welcometoromania.ro

 Nagyváradon  szerették  a  művészetet  és  a  művészeket.A  Szigligeti  Színház  története  is  ezt  bizonyítja.Sok  nagyon  jó  színész  és  színésznő  származott  el  Nagyváradról. Rendezők,írók,költők,zeneszerzők  és  más  művészek   származtak  el  Nagyváradról.Ha  megnézzük  a  Szigligeti  Színház  történetét,akkor sok  ismerős  névvel  találkozhatunk. Nagyváradon  volt  is  közönség  is,mely  kitartott  a  színház  mellett.Színházbajárok  voltak  a  váradiak.Napjainkban  is  látható,hogy  a  váradiak  szeretnek  színházba  menni.Az  idősöktől  tudom,hogy  amikor  kijöttek  a  színházból  még  nem  mentek  haza,hanem  a  környező  éttermekbe és  szórakozóhelyen  ünnepeltek  a  művészekkel.Az  alábbiakban  olvashatnak  a  színház  történetéről  és  olvashatják  1945-től  a  Társulat  névsorát  évadokként,ha  rákattintanak  a  kijelölt  szóra '
 Nyugodjanak békében azok akik nincsenek köztünk '
Jó  szórakozást' 

Forrás : en.wikipedia.org

Forrás :  szigligeti.szigligeti.ro

Építészeti remekek, műemlékek 

A magyar római-katolikus püspöki palota. Visszaszolgáltatásához több mint 15 évre volt szükség...

A Fekete Sas Palota

• Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613-1629 között,Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
• Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrandt, kivitelezője Neumann. Főbejáratával szemben található a Tóth István által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrincbíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
• Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma.
• Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.
• Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezsőtervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez epületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”
• Városháza.
• Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra,Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.
• Apolló palota (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó – felvonót láthatunk.
• Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt, 1908-1909 között.
• Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
  
  
• Nemzeti (volt Osztrák-Magyar) Bank épülete
• Ullmann palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján.
• Moskovits palota.
• Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
• Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.
• A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják.
• A szecesszió jegyében született épületek híresek.

Parkok 

• December 1. park (az egykori Széna tér helyén található), itt áll 1959-től a román katona szobra.
• Petőfi Sándor park (az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában, a kommunista érát követően itt kapott helyet Petőfi Sándor, József Attila és Bethlen Gábor fejedelem szobra.
• az egykori Rhédey-kert, ma Bălcescu park; a jelentős kiterjedésű területet gróf Rhédey Lajos, Bihar vármegye egykori főispánja adományozta a városnak, része a jelenlegi állatkert területe is; a "hálás" utókor az állatkert területén található Rhédey kápolnát, ahol a mecénás gróf és felesége nyugszanak hosszú évekig istállóként használta, jelenleg - felújítva - Nagyvárad egyik nevezetessége, érdemes felkeresni)
• Bunyitay liget (a kommunista érában Munkásliget, most Bratianu park)
• Magnólia park, a város Rogériusz negyedében

Kattintson  a kiválasztott  linkre '

Nagyváradtól keletre a Berettyó és a Sebes-Körös közén elterülő dombvidéket nevezzük Bihari Hegyköznek. A középkor folyamán az Alföldtől az erdélyi határig húzódó Középkalota nevű tájegység része volt. E tájegység megszűnését követően kapta új nevét. Magyarsága a honfoglalás korában települt meg a térségben. A 15-16. sz. óta románokkal vegyesen lakják. Jelesebb települései Bihar, Hegyközkovácsi, Kügy, Szalárd, Szent Imre Siter, Sitervölgy, Fegyvernek, Hegyköztóttelek, Hegyközcsatár, Hegyközújlak, Hegyközpályi, Hegyközszáldobágy stb. Az új tájegység néprajzával és helytörténetével behatóan foglalkozó Dukrét Géza és Sztankovics Gyula kiadványaiból megismerhetjük e térség magyarságának életét és kultúráját egyaránt.

Forrás : biharihegykoz.5mp.eu 

Térkép

Nagyvárad és környéke

Szalárd és környéke

Nagyváradról olvasható a következő a Wikipédián :

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 24,5%-a magyar.

Fekvése 

Története 

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdátólkülönbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) Lászlókirály alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)

1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonokJanus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferencés fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.

Nagyvárad vára

1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd ésSzapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a törökeredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthory Gáborerdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá ésaugusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos őrgróf ostromolta eredménytelenül. Közben1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-benSigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.

Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.

A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, Ady Endre költő „Pece-parti Párizsnak” nevezte.

Teljes cikk : egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro

Térkép