Nagyváradról olvasható a következő a Wikipédián :
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 24,5%-a magyar.
Fekvése
Története
Neve a régi magyar
várad (= kis vár) főnévből ered. A
nagy előtag
Kisvárdátólkülönbözteti meg. Már a
11. században földvár állott itt. Monostorát
I. (Szent) Lászlókirály alapította. A mai vár helyén épült
1083 és
1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget.
1095-ben ide temették a királyt, sírja
1192-től zarándokhely lett.
1241-ben a
tatárok megostromolták, és nagy harc után
április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást
Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes
Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)
Új székesegyháza
1752 és
1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.
A
20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, Ady Endre költő „Pece-parti Párizsnak” nevezte.
Térkép