Nagyvárad-Olaszi hangulatos, elvitathatatlan építészeti értékeket felvonultató kis térsége, a Bémer tér, amely irodalom- és kultúrtörténeti szempontból is jelentős, idén májusban volt 115 éves. 1888 tavaszán bontották le a közepén terpeszkedő ódon Gireth-házat, kialakítva ezzel a teret, amely a 20. század hajnalára a felfokozott építkezési kedvnek köszönhetően elnyerte azt az eklektikus képét, amely szerencsére még ma is jellemző rá. A bő száz év alatt többször is változott a tér neve: kialakításakor Bémer László püspökről nevezték el, 1923-ban Regina Maria lett, 1940-ben visszakapta eredeti nevét; 1945–1966 között az utcasarki névtáblákról Sztálin nevét lehetett leolvasni, majd 1995-ig Köztársaság (Republicii) tér volt. A Helyi Tanács 1995-ben a Regele Ferdinand névre „keresztelte”, noha Ferdinánd román király nevét a két világháború között a Fő utca viselte, nem ez a tér. De ezen már nincs mit csodálkozni, hiszen a rendszerváltás utáni egyik önkormányzatnak sem volt erőssége a helytörténeti ismeret és a következetesség az utcák és terek nevének megváltoztatásakor.
Tovább a varadlap.ro
Nagyvárad - Bémer tér. Az idõk folyamán viselte még a következõ elnevezéseket: Mária királyné (Regina Maria) tér, Horthy Miklós tér, Sztálin tér, Köztársaság tér és (jelenleg) Ferdinánd I tér
Mult század elején készült kép a Bémer (Ferdinand) térrõl
A Bémer-tér, Regina Maria-tér korában
Bémer (Ferdinand) tér, itt a szovjet emlékművel
Bémer (Ferdinand) tér a Pannónia (Transilvania) hotellel.
A Bémer (Ferdinand) - tér a huszadik század elején
Életkép a Bémer (Ferdinand) térről...a füstből következtetve ugyancsak üzemelt a Rimanóczy-fürdő is !
A Bémer (jelenleg Ferdinand) tér, valamikor, talán szebb időkben.
Bémer (Ferdinand) tér a két világháború között.
Egy szép régi kép a Bémer (Ferdinand) térrel, s rajta a Színházzal.
Szerintem csodás ez a Bémer (Ferdinand) téri pillanat...kinek tetszik ?
Péter I. Zoltán : A nagyváradi Bémer tér kialakulása
Nagyvárad alapítása szorosan összefügg a Szent László által alapított prépostsággal,illetve katolikus püspökséggel. Ez valamikor 1083 és 1095 között történhetett,de a helyi hagyomány szerint a püspökséget 1092-ben alapították. Az európai hagyományok szerint a káptalan alapítását követnie kellett a város kialakulásának is,püspökséget ugyanis nemigen telepítettek lakatlan területre. Nem történhetett ez máshogy Várad esetében sem, ahol a Szent László építtette románkori székesegyházat övezõ vár körül önálló települések jöttek létre.A város több mint 900 éves története során többször is elpusztult, a tatárok, a törökök támadásai, a természeti katasztrófák – tűzvészek, árvizek, földrendések miatt, de a lakosságnak mindig volt kellő ereje hozzá,hogy újjáépítse a várost. Utoljára a törökök 32 éves fennhatóságát követően, 1692-ben.
