HTML

Nagyváradi blogja

Nagyváradról : Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.Ady Endre szerint "Pece-parti Párizs"Érezze jól magát Nagyváradon és környékén ' Isten hozta Nagyváradon '

Köszöntő

Köszöntöm a Nagyváradi blogjában.Nagyvárad a romániai Bihar megyében található.Szeretett városomról olvashat cikkeket,bejegyzéseket,nézhet fotókat,videókat.Társblog a egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro.Látogassa rendszeresen az Egy Váradi Facebook oldalt.Fotókat ,videókat nézhet,híreket olvashat Nagyváradról.Kattintson a facebook.com/EgyVaradi -ra 'Isten hozta Nagyváradon '

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

Címkék

1900 (1) 1939-1979 (1) 2015 (1) Ady-központ (1) alapítás (1) amerikai republikánus leírása (1) átadás (1) Bagdan Oszkár (1) Balázs Tibor (1) Békebeli Nagyvárad (1) belváros (1) Bémer László püspök (1) Berettyó (1) Bihari Hegyköz (1) Bihar Hegyközkovácsi (1) Bihar megye (1) Brătianu park (1) Bukarest-Budapest-Bécs (1) Bunyitay – liget (1) Charles Loring Brace (1) családi albumok (1) Csomortányi István (1) csoport (1) Dacia nemzetközi útvonal (1) Digi Energy (1) Dőry-sziget (1) dr. Marcu Ágnes (1) este (1) Farkas László (3) Farkas László blog (1) Farkas László blogja (1) Fegyvernek (1) Félix fürdő (1) Festum Varadinum (1) FESTUM VARADINUM 2014 (1) fizikai személyek (1) Földes László-Hobo (1) fotók (2) Hegyközcsatár (1) Hegyközpályi (1) Hegyközszáldobágy (1) Hegyköztóttelek (1) Hegyközújlak (1) Hooligans (1) Horváth Imréért (1) Horváth Imre költő (1) I. (Szent) Lászlókirály (1) irodalmi rendezvény (1) Kálvária/Gomba dombon (1) kapudíszek (1) Keleti pályaudvar (1) képek (1) Kordics Imre helytörténész (1) Korlátok (1) Középkalota (1) Kügy (1) Kupán Árpád (1) lebontották (1) legnépszerűbb (1) Május 1 fürdő (1) Márton Gabriella (1) második (1) menetrend (1) NAC (1) nagyapám (1) Nagyvárad (8) nagyvárad (1) nagyváradi "kéregető" (1) Nagyváradi Atlétika Club (1) Nagyváradi Bémer tér (1) Nagyváradi emlékek (1) nagyváradi Facebook csoport (1) Nagyváradi műemlékek (1) nagyváradi pályaudvar (1) Nagyváradi Premontrei Főgimnázium (1) Nagyváradi Püspöki Palota (1) Nagyváradi séta (1) Nagyváradi Színház építése (1) nagyváradi vár (2) nagyváradi zsidó családok (1) Nagyvárad közigazgatása (1) Nagyvárad látnivalói (1) Nagyvárad magyar irodalmi élete (1) Nagyvárad múltja (1) Nagyvárad története (1) Nagyvárad turisztikai honlapja (1) nagy album (1) Négy sor (1) olcsó áram (1) Oradea.travel (1) parkjai (1) Péter I. Zoltán (4) Püspökfürdő (1) RCS&RDS (1) Reggeli Újság (1) Románia (1) Rulikowski temető (2) Sebes-Körös (2) Sitervölgy (1) Szalárd (1) Szent Imre Siter (1) Szent László (1) Szent László/Unirii tér (3) Szent László Napok (1) Szent László Napok 2015 (1) Szent László tér (1) Szeretlek Nagyvárad (1) temlom (1) Többarcú Nagyvárad (2) történelmi városrészei építészeti remekei (1) Tuduka Oszkár (1) tűzijáték (1) Újváros temetői (1) váradi Biblia (1) váradi erkélyek (1) váradi kapuk (1) városfejlesztési tervek (1) vasmunkák (1) videó (1) welcometoromania.ro (1) zene szolgálatában (1) Zöldfa utca (2) Zöldkerti temető (1) Zorán (1) Címkefelhő

Kategóriák

Címke feed

  • A hidegháborús filmek egyik legjobbja: Kémek hídja (2015)
  • A karmikus gyermeki gonoszság: Az ördögi Tánya története
  • Kreatív karácsonyi ajándékok és dekorációk műanyagokból
  • Detroit jövőnk a múlt
  • Karácsonyi előkészületek a két világháború között
  • Hiedler Argentínában öregedett meg?
  • PIKO Gabriella varrógép

Péter I. Zoltán : Nagyvárad közigazgatása 1900-ban

2014.06.02. 07:22 Váradi Karesz

Nagyvárad századfordulón is ismert közigazgatását még 1872-ben vezették be. Ezt követően a XIX. század végéig a törvényhatóság működésére vonatkozó szabályzatot négyszer módosították. Utoljára 1897-ben

Nagyvárad közigazgatási ügyeit a városi főispán – a századfordulón dr. Beöthy László – mint kormányhatósági megbízott ellenőrzése s felügyelete mellett a városi törvényhatósági képviselő-testület és a városi tisztikarból alakított közgyűlés intézte. A törvényhatósági képviselő-testület tagjai a virilistákból, azaz a legtöbb adót befizető polgárokból és a választott képviselőkből álltak. A századfordulón a képviselők száma 124 volt, fele-fele arányban virilisták és választottak.
A közgyűlés tagjait a főbb tisztségviselők alkották: a polgármester (aki a főispán akadályoztatása esetén a közgyűlésen elnökölt), a főjegyző (aki egyben helyettes polgármester volt), az aljegyző, a rendőrfőkapitány, a főügyész, a főpénztárnok, az adópénztárnok, a városi főmérnök, a főorvos, a főszámvevő, a tanácsnokok, a levéltárnok, az árvaszéki elnök és ülnök, az aljegyzők és az alszámvevők. A tisztségviselőket a közgyűlés választotta hat évre.
Létezett még a törvényhatósági bizottság szervezete is az alábbi bizottságokkal: jogügyi, pénzügyi és gazdasági, szépítési és közlekedési, közegészségügyi, vízvezetéki, csatornázási és világítási, villamosmű-felügyelői, községi iskolaszéki, iparoktatási, alsó fokú kereskedelmi iskolai, színügyi, vámkezelést ellenőrző, közigazgatási, központi választmányi, kijelölő bizottsági, igazoló választmányi, bíráló választmányi, számonkérőszéki, a bort ellenőrző, ipartanácsi, a nyugdíj, illetve a városi árvaház igazgatói választmányi, a gyermekkórház igazgatói választmányi, a temető felügyelői, a Csesztivó-alapítvány felügyelői. E bizottságokban a törvényhatósági tagok vettek részt, akiket a köznyelv városatyáknak nevezett.
A város polgármestere a századfordulón dr. Bulyovszky József volt, akit az 1897-ben nyugalomba vonult Sall Ferenc helyett választottak. Bulyovszky városfejlesztési koncepciója különbözött az őt megelőző polgármesterétől. Először 1899-ben, majd 1900-ban is nagy összegű bankhitelt vett fel a városi beruházások finanszírozására. Az ő rövid vezetése alatt kezdődött el a város fejlődése, amely később Rimler Károly polgármester ideje alatt teljesedett ki.
Sajnálatos, hogy Bulyovszky 1900-ban sokszor hosszasan betegeskedett, emiatt többször is kénytelen volt szabadságra menni. Ilyenkor Komlóssy József gazdasági tanácsos helyettesítette mint tiszteletbeli főjegyző, aki meglepő módon a szeptember 13-i törvényhatósági közgyűlésen kevesebb szavazatot kapott, mint Rimler Károly főkapitány, így az utóbbi lett a város főjegyzője, egyben polgármester-helyettese. A város főkapitánya Gerő Ármin lett.
Bulyovszky József hosszas betegeskedése után csak október 9-én foglalta el a hivatalát, elnökölt a tanácsüléseken, és részt vett a színház ünnepi megnyitóján is. Egészségi állapotában azonban végleges javulás nem következett be, mivel 1901-ben is helyettesíteni kellett. Ekkor már a főjegyzői állásában megerősített Rimler Károlyt bízták meg ezzel, aki 1901 júniusától már mint helyettes polgármester vezette a város ügyeit, mígnem 1902. március 20-án hivatalosan is megválasztották a betegsége miatt visszavonult Bulyovszky helyébe.
Választott polgár, díszpolgár
Az 1900-as esztendő egyik jeles eseménye egy díszpolgári cím odaítélése volt. „A nagyváradi 1. sz. káptalan nagyérdemű fejét: Vinkler József vál. püsp. nagyprépostot Nagyvárad város törvényhatósági bizottsága egyhangú lelkesedéssel választotta díszpolgárává, elismerésül, hálájául azon kifogyhatatlan emberbaráti jótékonyságnak, amely az illusztris főpap életét oly áldássá tette és teszi. A díszpolgári oklevelet húsvét másodnapján (április 16-án – sz. m.) nyújtja át a polgármester vezetése alatt a törvényhatóság 15 tagja.” – adta hírül a Tiszántúl 1900. április 12-i száma.
Egy nappal a díszoklevél átadása előtt visszatért e témára a római katolikus egyház lapja. A cikkből többek között megtudható, hogy: „A remekművű oklevél drága fehér szattyán albumba van kötve. A külső részen kék és aranyos bronz ékítmény, Nagyvárad város címere. A tábla belső része fehér moir-selyem” .
Azt már mondani sem kell, hogy a Tiszántúl bő teret szánt az esemény ismertetésének. De talán ennél érdekesebb, hogy mióta is adtak Nagyváradon az arra érdemes személyiségeknek díszpolgári címet. A XIX. század elején Hoványi Lajos és Bende Péter javaslatára először a „választott polgár” cím adományozásáról döntöttek Nagyváradon. Egyedül csak Beöthy Ödön Bihar megyei főispánt tisztelték meg ezzel a címmel. A forradalom és szabadságharc után a város vezetősége nem találta eléggé előkelőnek a „választott” címet, helyette a díszpolgár elnevezést javasolták. A cím odaítélésének célja az volt, hogy: „minél több tekintélyes férfit a megtiszteltetések vagy kitüntetések révén a várossal közelebbi kapocsba hozzanak”. 1851 és 1859 között tizenöten részesültek ebben a kitüntetésben, egy kormányszéki tanácsos, egy kerületi főispán, több katonatiszt. Mind olyan személyek, akiknek neve kihullott az idő rostáján, kivéve talán a Csorba János polgármesterét, aki 1854-ben kapta meg a díszpolgári címet.
Mivel a díszpolgári címet az abszolutizmus kora szülöttének tekintették, 1861-ben már tiszteleti képviselő-testületi tagsággal tüntettek ki 12 személyiséget, jobbára egyházfőket. A kitüntetettek közöttük volt Arany János is. Egy év múlva, 1862-ben ismét visszatértek a díszpolgári címhez. Ezzel tisztelték meg 1900-ban Vinkler József nagyprépostot is. Előtte még öt személyiség kapta meg a díszpolgárságot.
Racionális takarékosság
Végezetül egy kis gazdasági visszatekintés. Tanulságos összehasonlítani a XXI. század első évtizedének végére kirobbant pénzügyi válság nyomán foganatosított megszorító intézkedéseket a Bulyovszky József polgármestersége alatti közigazgatás racionalizálásával. Mint látni fogjuk a Takarékoskodás a városházán című cikkből, a célok és a módszerek egészen mások voltak, mint a jó száz év elteltével foganatosított intézkedéseké: „Szándéka a kormánynak ezzel egyrészt az, hogy a fölösleges tisztviselői állásokat beszüntesse és a felszabadult javadalmazásokat a meglévő tisztviselők fizetésének emelésére fordítsa. Másrészt, hogy az ügymenet egyszerűsítése által a közigazgatás menetét folyékonyabbá, ezzel a közönségnek hasznosabbá, tehát végeredményben a közjóra nézve eredményesebbé tegye.”

Bár a cikkíró megállapítása szerint Nagyváradon az új városháza megépítéséig a közigazgatás egyszerűsítése a több épületben működő ügyosztályok miatt nem volt lehetséges, a közgyűlés mégis a humánus eszközökkel végrehajtott takarékosság mellett döntött: „A tanács felhívást intézett az összes ügyosztályi vezetőkhöz, hogy vizsgálják meg ügyosztályuk menetét és személyzetét és állapítsák meg: nem lehetséges-e az ügyosztálymenetet egyszerűsíteni, ezzel a személyzet létszámát apasztani. […] A beszüntetendő állásoknál úgy fog eljárni a tanács, hogy midőn az illető állást betöltő tisztviselő elhalálozik vagy nyugdíjba megy, az állást többé nem töltik be, a hasznavehetetlennek jelzett tisztviselők ellen pedig fegyelmi vizsgálatot indítanak. […] Tehát egyszerűsíteni és redukálni, de okkal, móddal a közönség és a tisztviselők jogos érdekeinek igazságos szemmel tartásával” – ahogy az a Nagyvárad 1900. november 4-i számában olvasható.
Forrás : biharmegye.ro

Szólj hozzá!

Címkék: 1900 Péter I. Zoltán Nagyvárad közigazgatása

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyvarad-biharihegykoz.blog.hu/api/trackback/id/tr406258157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.