HTML

Nagyváradi blogja

Nagyváradról : Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.Ady Endre szerint "Pece-parti Párizs"Érezze jól magát Nagyváradon és környékén ' Isten hozta Nagyváradon '

Köszöntő

Köszöntöm a Nagyváradi blogjában.Nagyvárad a romániai Bihar megyében található.Szeretett városomról olvashat cikkeket,bejegyzéseket,nézhet fotókat,videókat.Társblog a egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro.Látogassa rendszeresen az Egy Váradi Facebook oldalt.Fotókat ,videókat nézhet,híreket olvashat Nagyváradról.Kattintson a facebook.com/EgyVaradi -ra 'Isten hozta Nagyváradon '

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

Címkék

1900 (1) 1939-1979 (1) 2015 (1) Ady-központ (1) alapítás (1) amerikai republikánus leírása (1) átadás (1) Bagdan Oszkár (1) Balázs Tibor (1) Békebeli Nagyvárad (1) belváros (1) Bémer László püspök (1) Berettyó (1) Bihari Hegyköz (1) Bihar Hegyközkovácsi (1) Bihar megye (1) Brătianu park (1) Bukarest-Budapest-Bécs (1) Bunyitay – liget (1) Charles Loring Brace (1) családi albumok (1) Csomortányi István (1) csoport (1) Dacia nemzetközi útvonal (1) Digi Energy (1) Dőry-sziget (1) dr. Marcu Ágnes (1) este (1) Farkas László (3) Farkas László blog (1) Farkas László blogja (1) Fegyvernek (1) Félix fürdő (1) Festum Varadinum (1) FESTUM VARADINUM 2014 (1) fizikai személyek (1) Földes László-Hobo (1) fotók (2) Hegyközcsatár (1) Hegyközpályi (1) Hegyközszáldobágy (1) Hegyköztóttelek (1) Hegyközújlak (1) Hooligans (1) Horváth Imréért (1) Horváth Imre költő (1) I. (Szent) Lászlókirály (1) irodalmi rendezvény (1) Kálvária/Gomba dombon (1) kapudíszek (1) Keleti pályaudvar (1) képek (1) Kordics Imre helytörténész (1) Korlátok (1) Középkalota (1) Kügy (1) Kupán Árpád (1) lebontották (1) legnépszerűbb (1) Május 1 fürdő (1) Márton Gabriella (1) második (1) menetrend (1) NAC (1) nagyapám (1) Nagyvárad (8) nagyvárad (1) nagyváradi "kéregető" (1) Nagyváradi Atlétika Club (1) Nagyváradi Bémer tér (1) Nagyváradi emlékek (1) nagyváradi Facebook csoport (1) Nagyváradi műemlékek (1) nagyváradi pályaudvar (1) Nagyváradi Premontrei Főgimnázium (1) Nagyváradi Püspöki Palota (1) Nagyváradi séta (1) Nagyváradi Színház építése (1) nagyváradi vár (2) nagyváradi zsidó családok (1) Nagyvárad közigazgatása (1) Nagyvárad látnivalói (1) Nagyvárad magyar irodalmi élete (1) Nagyvárad múltja (1) Nagyvárad története (1) Nagyvárad turisztikai honlapja (1) nagy album (1) Négy sor (1) olcsó áram (1) Oradea.travel (1) parkjai (1) Péter I. Zoltán (4) Püspökfürdő (1) RCS&RDS (1) Reggeli Újság (1) Románia (1) Rulikowski temető (2) Sebes-Körös (2) Sitervölgy (1) Szalárd (1) Szent Imre Siter (1) Szent László (1) Szent László/Unirii tér (3) Szent László Napok (1) Szent László Napok 2015 (1) Szent László tér (1) Szeretlek Nagyvárad (1) temlom (1) Többarcú Nagyvárad (2) történelmi városrészei építészeti remekei (1) Tuduka Oszkár (1) tűzijáték (1) Újváros temetői (1) váradi Biblia (1) váradi erkélyek (1) váradi kapuk (1) városfejlesztési tervek (1) vasmunkák (1) videó (1) welcometoromania.ro (1) zene szolgálatában (1) Zöldfa utca (2) Zöldkerti temető (1) Zorán (1) Címkefelhő

Kategóriák

Címke feed

  • A hidegháborús filmek egyik legjobbja: Kémek hídja (2015)
  • A karmikus gyermeki gonoszság: Az ördögi Tánya története
  • Kreatív karácsonyi ajándékok és dekorációk műanyagokból
  • Detroit jövőnk a múlt
  • Karácsonyi előkészületek a két világháború között
  • Hiedler Argentínában öregedett meg?
  • PIKO Gabriella varrógép

Szigligeti Szinház története

2014.04.03. 20:36 Váradi Karesz

Forrás :Ezer arcú Várad cd - szerző : Indig Rodica

 Nagyváradon  szerették  a  művészetet  és  a  művészeket.A  Szigligeti  Színház  története  is  ezt  bizonyítja.Sok  nagyon  jó  színész  és  színésznő  származott  el  Nagyváradról. Rendezők,írók,költők,zeneszerzők  és  más  művészek   származtak  el  Nagyváradról.Ha  megnézzük  a  Szigligeti  Színház  történetét,akkor sok  ismerős  névvel  találkozhatunk. Nagyváradon  volt  is  közönség  is,mely  kitartott  a  színház  mellett.Színházbajárok  voltak  a  váradiak.Napjainkban  is  látható,hogy  a  váradiak  szeretnek  színházba  menni.Az  idősöktől  tudom,hogy  amikor  kijöttek  a  színházból  még  nem  mentek  haza,hanem  a  környező  éttermekbe és  szórakozóhelyen  ünnepeltek  a  művészekkel.Az  alábbiakban  olvashatnak  a  színház  történetéről  és  olvashatják  1945-től  a  Társulat  névsorát  évadokként,ha  rákattintanak  a  kijelölt  szóra '
 Nyugodjanak békében azok akik nincsenek köztünk '
Jó  szórakozást' 

Nagyváradi Színház ma 


File:Nagyváradi Állami Szinház.JPG
Forrás : en.wikipedia.org

Forrás :  szigligeti.szigligeti.ro

A színészet Nagyváradon régi hagyományokra tekint vissza. A legrégebbi adatok szerint volt iskolai színjátszás, latin opera, német nyelvű színészet. De az első magyar nyelvű színházi előadást a kolozsvári társulat tartotta 1798 augusztus 26-án Nagyváradon, a Fekete Sas nagytermében Hunnius A süketnéma című előadásával. Ez a dátum jelzi a váradi hivatásos színjátszás kezdetét.
Már a XIX. század elején sikerült hosszú időre állandósítani a váradi színészetet. S bár később újra echós szekérre kényszerülnek a színészek, már megindul az első színházépítő mozgalom. A szabadságharc után megritkulnak az előadások, de a váradi színészetet nem lehetett eltiporni és felépült a színkör.
A XIX. század második felében számos ismert színész játszott a városban, Blaha Lujza, E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István, Újházi Ede. Jászai Mari 1897-ben a Rhédey-kertben játszotta el az Elektrát, és ez a szabadtéri előadás az egész magyar színjátszás történetének kiemelkedő mozzanata.
1900 október 15-én, több évtizedes huzavona után megnyílt a Szigliget Színház. Az épület 1899-1900 között készült el a bécsi Fellner-Helmer cég tervei alapján, Rimanóczy Kálmán nagyváradi építész kivitelezésében.
Thália váradi otthonában a háborús évek vagy a gazdasági válságok sem tudtak oly pusztítást végezni, hogy a színjátszás ne élte volna túl azokat. Várad az operett fellegvára is volt, de emellett mindig színpadra kerültek a magyar és az egyetemes drámairodalom nagy szerzőinek méltán híres darabjai.
Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik és az akkori színészek közül még sokan itt vannak közöttünk.
 
A  legújabb  történet  a  szigligeti.ro
 
A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer (Piaţa Regele Ferdinand I.) térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el.
A kőszínház megépítésének kérdése Nagyváradon nem a 19. század utolsó évtizedében
merült fel először, hanem már jóval korábban is. Első ízben az 1820-as évek második felében buzdult neki a város a színházépítésnek, majd épp 30 év múltán, az 1850-es évek végén. Mindkét alkalommal eljutottak a helyín kiválasztásáig, a tervek elkészítéséig, de mindkét próbálkozás (első sorban anyagi okokra visszavezethetően) meghiúsult. Végül is a század utolsó évtizedére értek be azok a feltételek, amelyek lehetővé tették ennek a színháznak a megéptését.
Az épületnek egyértelműen görög ,,arca” van: a hat monumentális jón oszlop valamint a rajtuk nyugvó timpanon önmagáért beszél, és ez utóbbiaknak allegorikus figurái is az épület homlokzatának klasszikus jellegét hivatottak hangsúlyozni. Eklektikus homlokzata elsősorban neoreneszánsz elemeket sorakoztat fel, azonban a főhomlokzat a leghangsúlyosabb a klasszicista építészetre emlékeztető portikusszal, háromszögű oromzattal. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették. A timpanon domborműveit egy Peller Ferenc nevezetű helybéli szobrászművész alkotta meg. Alig 25 évvel az átadás után a szobrok anyaga már peregni kezdett, majd egész darabok is lehullottak. Ekkor döntött úgy a város, hogy kibontatja a szoborcsoportot. Ez a magyarázata annak, hogy a timpanon háromszöge közel 80 éven át üresen nézte a változatlanságban is változó Bémer teret, mígnem most három éve egy nagyváradi szobrászművész, Deák Árpád újra be nem népesítette azt.
Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották. Amikor az építkezések megkezdése után (szinte napra pontosan) 15 hónappal a színházat átadták rendeltetésének, a felemelő ünnepségre a színház földszinti előcsarnokában került sor. Az átadási aktus tulajdonképpen a korban szokásos zárkő elhelyezésében testesült meg. Egy henger alakú fémszelencébe tették a megelőző díszközgyűlés jegyzőkönyvét ,,a színház szellemi és anyagi megteremtőinek névsorát”, az új intézmény alapító okiratát és ezt – ünnepi beszédek és ceremóniális kalapácsütések kíséretében – elhelyezték az előcsarnokban egy erre a célra kiképzett üregben.
A fémszelence a színház közelmúltban lezajlott tatarozási munkálatainak során 2010 augusztusában előkerült, és hiánytalanul benne voltak mindazok az okmányok is, amelyeket az átadók 110 évvel korábban ott elhelyeztek.


Szólj hozzá!

Címkék: Szigligeti Szinház története

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyvarad-biharihegykoz.blog.hu/api/trackback/id/tr975902117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.