Felhívás

Koronavírus - járvány alatt hallgasson a lekiimeretére és vigyázzon magára és szeretteire.Ha szükséges maradjon otthon, mossa meg rendszeresen a kezeit, fertőtlenítsen. A szükségállapotban engedelmeskedjen a hatóságok óvintézkedéseinek. Koronavírus mentes jó egészséget!

Nagyváradi blogja

Nagyváradról : Nagyvárad a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.Ady Endre szerint "Pece-parti Párizs"Érezze jól magát Nagyváradon és környékén a koronavírus - járvány alatt is.A szükségállapot rendelkezéseit tartsa be. Isten hozta Nagyváradon '

Köszöntő

Köszöntöm a Nagyváradi blogjában.Nagyvárad a romániai Bihar megyében található.Szeretett városomról olvashat cikkeket,bejegyzéseket,nézhet fotókat,videókat.Társblog a egyvaradiblogjanagyvaradrol.blogspot.ro.Látogassa rendszeresen az Egy Váradi Facebook oldalt.Fotókat ,videókat nézhet,híreket olvashat Nagyváradról.Kattintson a facebook.com/EgyVaradi -ra 'Isten hozta Nagyváradon '

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

Címkék

1900 (1) 1939-1979 (1) 2015 (1) Ady-központ (1) alapítás (1) amerikai republikánus leírása (1) átadás (1) Bagdan Oszkár (1) Balázs Tibor (1) Békebeli Nagyvárad (1) belváros (1) Bémer László püspök (1) Berettyó (1) Bihari Hegyköz (1) Bihar Hegyközkovácsi (1) Bihar megye (1) Brătianu park (1) Bukarest-Budapest-Bécs (1) Bunyitay – liget (1) Charles Loring Brace (1) családi albumok (1) Csomortányi István (1) csoport (1) Dacia nemzetközi útvonal (1) Digi Energy (1) Dőry-sziget (1) dr. Marcu Ágnes (1) este (1) Farkas László (3) Farkas László blog (1) Farkas László blogja (1) Fegyvernek (1) Félix fürdő (1) Festum Varadinum (1) FESTUM VARADINUM 2014 (1) fizikai személyek (1) Földes László-Hobo (1) fotók (2) Hegyközcsatár (1) Hegyközpályi (1) Hegyközszáldobágy (1) Hegyköztóttelek (1) Hegyközújlak (1) Hooligans (1) Horváth Imréért (1) Horváth Imre költő (1) I. (Szent) Lászlókirály (1) irodalmi rendezvény (1) Kálvária/Gomba dombon (1) kapudíszek (1) Keleti pályaudvar (1) képek (1) Kordics Imre helytörténész (1) Korlátok (1) koronavírus - járvány (1) Középkalota (1) közös ima (1) Kügy (1) Kupán Árpád (1) lebontották (1) legnépszerűbb (1) Május 1 fürdő (1) Márton Gabriella (1) második (1) menetrend (1) miatyánk imádság (1) NAC (1) nagyapám (1) Nagyvárad (8) nagyvárad (1) nagyváradi "kéregető" (1) Nagyváradi Atlétika Club (1) Nagyváradi Bémer tér (1) Nagyváradi emlékek (1) nagyváradi Facebook csoport (1) Nagyváradi műemlékek (1) nagyváradi pályaudvar (1) Nagyváradi Premontrei Főgimnázium (1) Nagyváradi Püspöki Palota (1) Nagyváradi séta (1) Nagyváradi Színház építése (1) nagyváradi vár (2) nagyváradi zsidó családok (1) Nagyvárad közigazgatása (1) Nagyvárad látnivalói (1) Nagyvárad magyar irodalmi élete (1) Nagyvárad múltja (1) Nagyvárad története (1) Nagyvárad turisztikai honlapja (1) nagy album (1) Négy sor (1) olcsó áram (1) Oradea.travel (1) parkjai (1) Péter I. Zoltán (4) Püspökfürdő (1) RCS&RDS (1) Reggeli Újság (1) Románia (1) Rulikowski temető (2) Sebes-Körös (2) Sitervölgy (1) Szalárd (1) Szent Imre Siter (1) Szent László (1) Szent László/Unirii tér (3) Szent László Napok (1) Szent László Napok 2015 (1) Szent László tér (1) Szeretlek Nagyvárad (1) temlom (1) Többarcú Nagyvárad (2) történelmi városrészei építészeti remekei (1) Tuduka Oszkár (1) tűzijáték (1) Újváros temetői (1) váradi Biblia (1) váradi erkélyek (1) váradi kapuk (1) városfejlesztési tervek (1) vasmunkák (1) videó (1) welcometoromania.ro (1) zene szolgálatában (1) Zöldfa utca (2) Zöldkerti temető (1) Zorán (1) Ferenc pápa (1) Címkefelhő

Kategóriák

Címke feed

    Nincs megjeleníthető elem.

Nagyvárad múltja

2014.05.07. 10:27 Váradi Hegyközi

Ismeri Nagyvárad múltját?Nézze meg az albumot,melyben a képek alatt olvashatja a rövid összefoglalót.Forrás : Nagyvárad villamos-és vasúttörténete Facebook oldal Nagyvárad múltja album.
 Nagyvárad, Szent László városa már csak keveset őriz középkori történelméből. Szent László király már ifjúkorában kedvelte ezt a helyet, alighanem vadászatainak legkedveltebb helye lehetett. A folyók övezte terület kiváló stratégiai pont volt, aki ezt a területet uralta, az ellenőrzése alatt tarthatta az Erdély felé vezető útvonalakat. A Sebes-Körös és a Pece (Hévjó) által körülölelt területen választotta meg Szent László királyunk azt a helyet, ahol 1092 körül székesegyházat, püspökséget, és káptalant hozott létre. Ezeket körülvéve épül meg a vár, amelynek fő feladata a Székesegyház védelme. Később, a város a vár körüli részeken kezdte meg terjeszkedését.
III. Béla kezdeményezte László királyunk szentté avatását, amely 1192-ben meg is történik. Ezzel a király nyughelye zarándokhellyé alakul, maga Nagyvárad pedig Magyarország egyik legfontosabb temetkezési helye lesz. Kialakul a Szent László-kultusz, legendák keringenek a hozzá fűződő csodákról. Több uralkodó is a Székesegyház altemplomába temetkezik, többek között II. István, II. András, Károly Róbert és felesége, valamint Luxemburgi Zsigmond. Szent László nyughelyénél istenítéleteket tartanak (tüzes vas próba, forró víz próba), melyekről az 1216-ból való Váradi Regestrum tesz említést.
A Premontrei rend első magyarországi monostora először Váradhegyfokon épül meg. 1241-ben, Rogerius püspöksége alatt a tatárok felégetik Nagyváradot, a Székesegyházzal együtt. A püspökség és a káptalan összes irata elpusztul, a Regestrum azonban megmenekül. Az átélt borzalmakról Rogerius Carmen Miserabile című művében ír.

A képen Georg Houfnagel metszete.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 
Báthory András püspöksége alatt a román stílusú székesegyházat gótikussá építik. Monumentális alkotás, amelynek méreteiről Miskolczy 1609-es leírása alapján alkothatunk képet. A háromhajós székesegyház hosszúsága 60 méter, szélessége 25 méter, kettős oszlopok választják el a főhajót a mellékhajóktól. A templom négy sarkán torony állt, a szentély kápolnakoszorúval rendelkezett, és kelet felé volt tájolva.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 Várad több városrészből tevődik össze: a vár nyugati oldalán terül el Péntekhely, a városfalon kívül pedig Szombathely városrész. A vártól keletre alakul ki Várad-Velence, amelyet a Pece patak átszel. A vár déli oldalán a püspökség gyümölcsösei és a káptalan birtokai szegélyezik Váralját. A Körös túlpartján felépül Olaszi. Velencén és Olasziban, mint a neve is sejteti, sok külföldi, főleg itáliai építőmester, kőfaragó telepedik le.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 
1360-ban, Futaki Demeter püspöksége alatt a kolozsvári Márton és György testvérek elkészítik bronz királyszobraikat: Szent István, Szent Imre és Szent László állószobrát, valamint 1390-ben Zudor János váradi püspök megbízásából, Szent László lovasszobrát. Szintén a testvérpár alkotta meg Szent László második fej-ereklyetartóját (hermáját), amit jelenleg Győrben őriznek.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 A reneszánsz korszakban Vitéz János humanista központot, ennek keretén belül pedig jelentős könyvtárat hoz létre, csillagvizsgálót épít. Mátyás is itt nevelkedik. A Corvinák első példányai is a váradi könyvtár részét képezték.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 1474-ben a török feldúlja a várost, amit Filipecz János püspöksége idején hoznak rendbe. Thurzó Zsigmond rövid (1506-1512) püspöksége alatt több reneszánsz stílusú épületet emelnek, átépítik a püspöki palotát.
Dózsa György 1514-es felkelésének idején is felégetik a várost.
1551-ben, Fráter György, bízva a Habsburgok védelmében, átadja Váradot, Erdéllyel együtt, I. Ferdinándnak. Ezután azonban Ferdinánd tisztjei meggyilkolják Fráter Györgyöt, és innentől kezdve Erdélyben Ferdinánd generálisa, Castaldo uralkodik, a váradi vár kapitánya pedig Varkocs Tamás lesz. A hatalomváltás hatására a török újabb támadást fontolgat.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 Varkocs Tamás várkapitány ellentétbe kerül a káptalannal, és felmentését kéri 1553-ban. Ebben az időben nyer teret a reformáció is. Varkocs a visszatérő János Zsigmondhoz (a képen) pártol, 1556-ban a várost, majd 1557-ben a várat is elfoglalja, feldúlják a Székesegyházat, Szent László nyughelye is megsemmisül. Szintén 1557-ben alakul meg a református kollégium is.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 Báthory István erdélyi fejedelem várkapitányságának idején elkezdik kiépíteni azt az ötszög alakú külső védműrendszert, amely a várat kulcsfontosságú végvárrá emelte. Az olasz Ottavio Baldigara és Domenico Ridolfini által tervezett öt fülesbástyából álló külső vár a város szimbólumává vált. Az első négy bástyát 1568 és 1580 között építik meg. Az ötödik bástya ekkor még csak földbástya volt. Ebben az időben a romos Székesegyházat már csak fegyverraktárként használják.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 Az 1598-as török ostrom megint feldúlja, és szinte teljesen megsemmisíti Váradot. Bethlen Gábor fejedelemsége idején Rhédey Ferenc várkapitány (a képen) jelentős építkezésekbe kezd: lebontják az ostromok által megtépázott Székesegyházat és püspöki palotát, helyére elkezdik kialakítani az ötszögű belső várkastélyt, amelyet a tervek szerint öt toronybástya szegélyezett volna. 1618-ban megépül a külső vár ötödik, Bethlen nevét viselő bástyája.
I. Rákóczi György fejedelemsége alatt tovább fejlődik a város. Lorántffy Zsuzsanna jelentősen támogatja a református egyházat és kollégiumot. Megkezdődik a Váradi Biblia nyomtatása.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának következménye egy újabb török ostrom volt. 1660-ban árulás segítségével, a várvédők hősiessége ellenére, sikerül bevenniük. Elpusztul Szent László lovasszobra, a vár romokban áll, a városban pedig alig marad ép lakóház. Várad feladásának egyik feltétele a Váradi Biblia biztonságos helyre való menekítése, amelyet végül 1661-ben, Kolozsváron fejez be Szenczi Kertész Ábrahám. A református kollégium Debrecenbe költözik.
Az 1692-es visszafoglalás után védelmi megfontolásból nem építik vissza Péntekhely városrészt, igy a középkori városmag sajnos nem marad meg. Egyetlen építmény, a vár állta ki csupán az idő próbáját. A régi városfalon kívül, a vártól nyugatabbra létrejön Újváros.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
A 18-19. század kedvezett Váradnak. 1720-ban városunknak még csak 216 polgára volt, a 19. század közepére a lakosság lélekszáma meghaladja a húszezret. 1752-ben Forgách Pál püspöksége idején kezdődik a barokk Székesegyház építése, majd 1762-ben, Patachich Ádám püspöksége alatt a püspöki palotáé, amely sokáig múzeumként is működött.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 Az 1848-as szabadságharc idején Nagyváradon volt a magyar honvédség fegyver, ruha-és élelmiszerellátásának központja. Nagysándor József tábornok és Szacsvay Imre országgyűlési képviselő - akinek "csak egy tollvonás volt a bűne" - a forradalom váradi vértanúi.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 1870-ben Nagyváradot törvényhatósági jogú város rangjára emelik. A huszadik század küszöbén megépülnek a gyönyörű szecessziós belvárosi épületek. Neves építészek neve fémjelzi őket, olyanoké, mint Sztarill Ferenc, Komor Marcell, Jakab Dezső, idősebb és ifj. Rimanóczy Kálmán - utóbbi a városháza épületének tervezője is. 1900-ra felépül a színház is, amivel a nagyváradi színjátszás állandó épületet kap.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 
Nagyvárad kulturális téren is élen járt. A kávéházakban pezsgő élet folyik. Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Babits Mihály, Balázs Béla és Miklós Jutka itt adják ki a modern magyar irodalom úttörőjének számító folyóiratot, A Holnapot.
Az első világháború ezt a dinamikus fejlődést megállítja. A határok megváltoztatása változásokat idéz elő a kereskedelemben, a gazdasági váltás pedig csak súlyosbítja a helyzetet.
A második világháború szerencsére nem pusztítja el a várost, de a bombázások súlyos sebeket ejtenek a Nagyállomás környékén, Várad-Velencén és Várad-Szőlősön.

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
 A kommunizmus korszakában megépülnek a Rogerius és Nufărul lakónegyedek, a város teljesen átalakul. A városmag szerencsére megmenekül a nagy bontási "modernizációs" hullámtól, amely főleg Várad-Rétet, és Szőlőst érinti.

(A képen az épülő Rogerius negyed látható, 1960-ban).

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)

Jelenleg ismét abban reménykedünk, hogy a "Nyugat" kapujában álló Nagyvárad szebb időknek néz elébe...

(Forrás: Páll József, Nagy István, Zsiros Attila)
Forrás : facebook.com
Kedves Olvasó ' Ha érdekli Nagyvárad története,történelme , kattintson a nagyvarad-biharihegykoz.blog.hu-ra '

Szólj hozzá!

Címkék: Nagyvárad múltja

A bejegyzés trackback címe:

https://nagyvarad-biharihegykoz.blog.hu/api/trackback/id/tr426128936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása